A Magyar Nemzet információi szerint ezt az álláspontot tette világossá a nemzetgazdasági miniszter a Magyar Bankszövetséggel folytatandó tárgyalássorozat szerdai nyitányán. A kormány nem minden frankban, euróban, jenben kihelyezett hitelt vezettetne ki, a lehetőség csak a lakáshitelekre vonatkozik. A bankszövetség szakértői csapata már vizsgálja a kölcsönök forintra váltásának lehetséges módszereit, hatásait és legkésőbb augusztus 23-ig leteszi javaslatát. Patai Mihály elnök már ezen dokumentum birtokában folytatja a tárgyalásokat a nemzetgazdasági tárcával. Addig is folyamatos lesz az egyeztetés a két fél között.
A Magyar Nemzetnek nyilatkozó szakértők szerint a forintra váltást különösen megfontoltan kell végezni, mivel ennek bejelentése fontos információkat hordoz a piacnak, az árfolyamokat is jelentősen befolyásolja. A lap névtelen forrása ezt ahhoz hasonlította, mint amikor valaki a piacon előre bejelenti, hogy égetően kell az adott áru, ezért jóval a reális árán felül is hajlandó fizetni érte. Az ebből fakadó a piaci hátrány kiküszöbölésének egyik lehetséges módszere az lehetne, ha a Magyar Nemzeti Bank a svájci jegybankkal kötne egy devizaváltási egyezséget.
Varga Mihály: vannak tartalékok
A jelzálogalapú devizahitelek valamilyen módon történő forintosításával segítheti a kormány a devizahiteleseket – erősítette meg később Varga Mihály a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A miniszter úgy fogalmazott: a civil érdekképviselettel, valamint a Magyar Bankszövetséggel történt egyeztetéseken körvonalazódott, hogy “valószínű olyan megoldást kell alkalmazni, amely valamilyen módon forintosítja ezeket a hiteleket”.
A kormányváltáskor több mint 730 ezer jelzálogalapú devizahiteles volt, az elmúlt években a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, a Nemzeti Eszközkezelő elindításával, illetve a különböző banki ügyfélsegítő programokkal 488 ezer embernek sikerült valamilyen segítséget adni – emlékeztetett. Most a kormány úgy döntött, a jelzálogalapú devizahitelt ki kell vezetni a piacról, mert rossz termék.
Arra kell megoldást találni, hogy az időközben jelentősen megváltozott árfolyamot és “a hektikusan változó kamatszintet megpróbáljuk valamilyen módon fixálni” – jelezte Varga Mihály, hozzátéve, hogy erre is vannak európai példák, például a kamatszint rögzítése egy plusz-mínusz sávban. Kedvezményezett most az lehet, aki lakáscélú devizaalapú jelzáloghitelt vett fel. Az nem, aki szabad felhasználású jelzáloghitelt. “Ezen hitelek kivezetése máshogyan történhet majd meg” – fűzte hozzá Varga Mihály. Vannak, akik befektetési céllal vásároltak lakást, rajtuk “nem tudunk segíteni” – mondta.
Varga Mihály közölte: az egyeztetéseken arról még nem volt szó, hogy a bankok mekkora terhet tudnak elviselni, a tehermegosztás nem került szóba. Kiemelte: a tárgyalásokon neki – az állam mellett – nemcsak az érintett hiteleseket, hanem azokat az embereket is képviselnie kell, akik semmilyen hitelt vagy csak forinthitelt vettek fel. Arra a kérdésre, miként lehet kiszűrni azokat, akik tudnák fizetni hitelüket, mégis az állami segítségre várnak, Varga Mihály leszögezte, “a hitelt mindenkinek fizetnie kell”, csak azokon tudnak, akarnak segíteni, akik a rossz szerződések, a rossz termék miatt kerültek nehéz helyzetbe.
A miniszter jelezte: kapkodni nem kell, de legkésőbb őszre el kell készülnie egy megoldási javaslatnak. Mivel a jövő évi költségvetésről szóló törvényt szeptember 30-áig kell benyújtani az Országgyűlésnek, addigra fel kell mérni, egy ilyen segítő program mennyibe kerülhet az államnak. A Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) felvett hitel visszafizetéséről Varga Mihály elmondta: 2,2 milliárd eurót kell visszatörleszteni az IMF-nek; erre rendelkezésre áll a fedezet, több forrása is van a visszafizetésnek, és biztonságos tartalék is marad. Az előtörlesztéssel, a rendelkezésre állási díj és a kamatszolgálat megtakarításával körülbelül 5 milliárd forintot nyer az ország.
570 ezer devizahitelesen kell segíteni
A Nemzetgazdasági Minisztérium szerdán tudatta, hogy a miniszter és a Bankszövetség elnöke az első találkozón sikeresen tisztázta “a lakáscélú devizahiteles problémák” rendezésének alapelveit. Ismertették azokat a javaslatokat, “amelyek mentén a csaknem 570 ezer devizás jelzáloghitel-szerződés kezelése elképzelhető”. A megbeszélésen rögzítették, hogy az elmúlt években hozott intézkedések – az árfolyamgát bevezetése, a végtörlesztés, a kedvezményes forintosítás, a nemzetközi eszközkezelő létrehozása, az ügyfélsegítő programok beindítása – több százezer ügyfél számára jelentett pozitív változást, de minden ügyfélre kiterjedő, teljes körű eredményt nem hozott.
Mindkét fél hangsúlyozta, hogy a megbeszéléseket reális határidőn belül célszerű lezárni, mivel az indokolatlan bizonytalanság kihathat nemcsak a pénzügyi rendszer működésére, hanem a gazdaság más folyamataira is. A találkozó végén megállapodtak abban, hogy a lehetséges megoldási javaslatok kidolgozásáért folyamatosan egyeztetnek az elkövetkezendő hetekben is.
Varga Mihály a Bankszövetség előtt a „devizahitelesek jelentős részének érdekeit képviselő Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF–CÖKA) tagjaival tárgyalt azért, hogy megismerje a civilek képviselőinek véleményét a lakáscélú devizahitelek kivezetésének lehetőségeiről.
A végtörlesztés ára is a 300 forintos euró
A gazdasági elemzők szerint gyengébb árfolyamra nem is érdemes számítani, a forint a kedvező külpiaci hangulatban is gyengélkedik, aminek egyik oka egyértelműen a devizahitelesek újabb kimentése. A Napi Gazdaság szerint a kormányzatot és az MNB vezetését láthatóan nem is zavarja a gyengébb forint, érdemes felkészülni arra, hogy inkább 300 felett lesz az euró értéke az elkövetkező időszakban.
Csajbók Róbert, az ING devizakereskedője a lapnak azt mondta: a 305−310-es szint között már menetrendszerűen jönnek a piacnyugtató nyilatkozatok a kormányzattól, mert az már közelíti a veszélyzónát, ahol szélsőséges mozgások jöhetnek. Ennek ellenére a jelenlegi trendbe bőven belefér, hogy 307-308 közelébe gyengül a forint az euróval szemben. Csajbók Róbert szerint jobb, ha hozzászokunk a 300 feletti árfolyamhoz.
Ilyen alacsony kamatszint mellett − ami szintén oka a gyengébb forintárfolyamnak − nincsenek tapasztalataink a forint viselkedésére rosszabb nemzetközi hangulatban. Ha romlik a hangulat, leáll a kamatcsökkentés. Az MNB legfrissebb nyilatkozata szerint az infláció prioritás marad. Jövő év végére 3 százalék alatti pénzromlást vár a jegybank, miközben az első negyedévben elképzelhetőnek tart egyszeri hatások miatt 3,4 százalékos értéket is, de erre nem fognak a monetáris politika szintjén reagálni − hívta fel a figyelmet Kerékgyártó Imre, a Commerzbank devizaüzletágának osztályvezető-helyettese.
A magyar állam ugyanakkor vissza akarja augusztusban fizetni a 2,2 milliárd eurós IMF-hitelét a devizatartalék terhére. A júniusi adatok szerint az állam a jegybankban 1531 milliárd forint értékű betétet tartott, melyből 1055 milliárdnyi devizában volt. Amennyiben az előtörlesztéshez csak a devizatartalékot veszik igénybe, akkor augusztus végére 1,4 milliárd euróra csökkenhet az egyenleg, és a 2014-ben lejáró 1,6 milliárd eurónyi devizakötvény miatt nem zárható ki, hogy a forinttartalékokhoz is hozzá kell majd nyúlni.
A vesszőfutás háttere
A hazai deviza gyengélkedése a devizahitelek kivezetése mellett a magyar monetáris politikai bizonytalansággal függhet össze. A régiós devizákkal szemben hetek óta alulteljesítő forintról ezt már a Világgazdaságnak mondta Soós Róbert, az XTB Magyarország piaci elemzője.
Összességében az látszik, hogy a forinteszközök kamatelőnye fokozatosan csökken az irányadó kamatszint 12 hónapja tartó mérséklése közepette – és a kamatvágások várható folytatása tovább mérsékli azt –, miközben a devizahitelesek új mentőcsomagja növeli a kockázatokat. Mindez a külpiaci hangulat esetleges romlása esetén igen kedvezőtlenül érintheti a 300 közelében tanyázó forintot. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője a Világgazdaságnak azt mondta, hogy az év hátralévő részében 300 forint körül ragadhat az euró árfolyama.
