Amikor a magyarok vásárolnak, 54 százalékuk tartja egyik legfontosabb szempontnak az árat. Ez az arány valamivel alacsonyabb, mint a 65 százalékos európai átlag. Az áru minősége a magyarok 46 százalékánál tartozik vásárlási döntésük legfontosabb kritériumai közé. Ennél nagyobb, 73 százalék a vizsgált huszonkilenc európai ország átlaga. Többek között ezt állapítja meg a Nielsen fogyasztói információkat és ismereteket szolgáltató vállalat nemzetközi internetes felmérése arról, hogy az életstílus milyen módon befolyásolja a fogyasztási szokásokat és az emberek viselkedését vásárláskor.
Tervszerűen vásárolunk
Ami a tervszerűséget illeti, nálunk is, Európában is átlagosan a fogyasztók egyaránt 88 százaléka szokta kisebb-nagyobb gyakorisággal felírni egy listára, hogy majd mit szándékozik megvenni egy üzletben.
A gazdasági helyzet, illetve az életszínvonal változása jelentősen befolyásolja a vásárlási szokásokat. Amíg a világ fejlődő régióiban a fogyasztók közel fele valamilyen impulzus hatására gyakran olyan termékeket is megvesz, amelyekre aktuálisan nincs szüksége, addig Európában csak a válaszadók átlag 27, Magyarországon pedig mindössze 10 százaléka mondja azt, hogy el szokott csábulni – állapítja meg a felmérés egyik eredményéről a piackutató cég ügyfélkapcsolati igazgatója, Melisek Eszter.
Az akciókra viszont ugrunk
A gazdasági körülmények úgy is befolyásolják világszerte a kereskedelmet, hogy mindenütt kialakult a fogyasztók igénye akciókra és promóciókra. “Általában odafigyelek a promóciókkal és akciókkal kapcsolatos információkra” – állítja a válaszadó magyarok 59 százaléka. Az európai átlag 54 százalék.
Fotó: Neményi Márton
“Vásárlás szempontjából vonzóbbá tesz egy terméket, ha ingyen ajándékot is adnak hozzá” – mondja a megkérdezett magyarok 52, míg euópaiak átlag 58 százaléka. A globális átlag még magasabb, 59 százalék.
Az iskolai végzettségtől is függhet a kereslet
Az egyén társadalmi státuszát, igényeit és ezáltal a keresletet meghatározza az iskolai végzettség is. “Fontos, hogy az ember felsőfokú képzésben részesüljön,” – véli az internethasználó magyarok 52 százaléka. Nem fontos 15 százalék szerint. Is-is véleményt 33 százalék képvisel. Az európai átlag: 68 százalék igen, 11 nem és 21 is-is.
“Elég a középiskolai végzettség”. Ezzel az állítással a magyarok 16 százaléka ért egyet, 52 nem. További 32 százalék pedig nem foglal állást. Itt az európai válaszok átlaga így oszlik meg: Igen 24, nem 50, is-is 26 százalék.
A magyarok az átlagnál kevésbé tájékozódnak vásárlás előtt
– Jobban dönthet egy üzlet eladóterében, aki felkészül a vásárlásra, és előzetesen tájékozódik a kínálatról – mutat rá Melisek Eszter. – Mielőtt elindul egy üzletbe, a magyar fogyasztók 46 százaléka gyűjt össze információkat és véleményeket, szándékolt beszerzésével kapcsolatban. Európában a kutatásban részt vettek átlagosan 51, globálisan 63 százaléka.
Szakemberek tanácsára hallgat, az általuk ajánlott termékekben bízik a vizsgált ötvennyolc ország válaszadóinak átlag 52, Európában 45, hazánkban pedig 40 százaléka.
Nem a mának élünk
A fogyasztással kapcsolatban a vásárlási kedvet befolyásolja az is, hogy az emberek mekkora része él a mának, és hányan igyekeznek takarékoskodni. “Inkább ma elköltöm a pénzem, minthogy spóroljak a holnapra”. Itt a magyar egyetértők aránya 10, az egyet nem értőké pedig 66 százalék. A további 24 százalék nem foglal állást egyik irányban sem. Az idézett állítással Európában a válaszadók átlag 24 százaléka ért egyet, 47 pedig nem.
