Az eurózónabeli és magyar biztosítók és nyugdíjpénztárak, -alapok pénzügyi eszközei nagyjából azonos mértékben növekedtek az első negyedévben, de a nettó vagyonnál már más a helyzet. A magyar életbiztosítási piacon bár emelkedett a díjbevétel, az életbiztosítási szerződések száma az első negyedévben hét éve nem látott mértékben esett vissza, így még messze vagyunk a nyugat-európai szinttől.
Az AGNB szakértői szerint ahhoz, hogy meginduljon a fejlődés az öngondoskodás fontos pillérét képező, a nyugat-európai országokban megszokott kockázati életbiztosítások területén, tudatosulnia kell a hosszú távú gondolkodásnak, valamint annak, hogy az élet védelme a vagyon védelménél fontosabb.
Európában növekedést mértek
Az idén, az első negyedévben a biztosítók és nyugdíjalapok pénzügyi eszközeinek összesített értéke 2,7 százalékkal, 7843 milliárd euróra nőtt – olvasható ki a napokban megjelent Európai Központi Bank (EKB) jelentéséből, amely az euróövezet biztosítótársaságainak és nyugdíjalapjainak teljesítményéről ad tájékoztatást. A biztosítások technikai tartalékai 1,2 százalékkal, 6536 milliárd euróra duzzadtak – ez ezeknek a szervezeteknek az egyik legfontosabb mutatója.
Az ágazat által képzett biztosítások technikai tartalékának növekedése elsősorban a pozitív tranzakcióknak (99 milliárd eurós pluszról van szó) köszönhető az EKB szerint. A pozitív tendencia annak köszönhető, hogy a háztartások által kötött életbiztosítások után képzett díjtartalékok 44 milliárd euróval növekedtek, vagyis nőtt az életbiztosítások piaca az eurózónában. Így ez a rész a 99 milliárdos többletnek a 44,4 százalékát tette ki.
Magyarországon mínuszos a nettó pénzügyi vagyon
A biztosítótársaságok mérleg szerinti összesített pénzügyi eszközei a teljes szektor 78 százalékát képezik, ami 6103 milliárd eurót jelent, míg a nyugdíjalapok 22 százalékkal, 1739 milliárd euróval részesednek az összes pénzügyi eszközből. A 6103 milliárd eurós összesített pénzügyi eszközök a biztosítótársaságoknál az előző negyedévhez képest 3 százalékos növekedést jelentenek.
Összességben Magyarországon is hasonlóan alakult a biztosítótársaságok és nyugdíjpénztárak pénzügyi eszközeinek bővülése. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint idén az első három hónapban 3717,3 milliárd forint volt a biztosítók és nyugdíjalapok összesített pénzügyi eszközeinek állománya, ami 2,73 százalékos növekedésnek felel meg negyedéves összevetésben. Ez szinte tökéletesen megegyezik a teljes eurózónabeli szektor bővülésével (2,7 százalék).
A pénzügyi eszközök és a kötelezettségek különbségéből adódó szaldó, azaz a nettó pénzügyi vagyon a magyar biztosítók és nyugdíjpénztáraknál mínusz 24 milliárdos volt az első negyedévben, szemben a 2012 utolsó negyedévében mért mínusz 33,6 milliárd forinttal. Az eurózónában működő cégek nettó vagyona azonban plusz 408 milliárd euró volt, meghaladva 2012 utolsó negyedévében mért 309 milliárd eurót.
Alulbiztosított a magyar piac
Alapvető különbség az eurózóna és a magyar biztosítási piac között, hogy a magyar piac eleve „alulbiztosított”. Igaz ugyan, hogy a magyar biztosítótársaságok díjbevétele a Magyar Biztosítók Szövetsége adatai szerint az első negyedévben növekedett éves összevetésben, ám az 1,3 százalékos bővülés minimálisnak tekinthető. Bár a növekedés elsősorban az életbiztosítási ágnak köszönhető, amely több mint 6 százalékkal növelte díjbevételét, minden folyamatot figyelembe véve nincs szó komolyabb bővülésről ezen a piacon.
„Az életbiztosításoknál bekövetkezett díjbevétel-növekedés csalóka, mert azok elsősorban az egyszeri díjas biztosítások bevételeiből adódtak, nem pedig a piac valódi fejlődését mutató, folyamatos díjú termékekből” – kommentálta a biztosítási szektor tendenciáit Németh Zoltán, az AGNB ügyvezető igazgatója.
A magyar felzárkózás még várat magára
A magyar életbiztosítási piac nyugat-európaihoz való felzárkózása továbbra sem indult meg, ezt bizonyítja többek között az, hogy az életbiztosítási ágban összességében 2,4 százalékkal csökkent a szerződések darabszáma, hasonló mértékű visszaesésre pedig egy negyedév alatt hét éve nem volt példa.
A szakember az eurózónabeli és a magyarországi különbségekről elmondta, a nyugat-európai piacokon a háztartásoknál bevett szokás, azaz a családi költségvetés része az életbiztosítás, azon belül is a kockázati életbiztosítás, míg Magyarországon ettől még messze vagyunk.
A családok komoly kockázatokkal élnek együtt
Németh Zoltán kifejtette: a nyugat-európai országokhoz képest az életbiztosítással rendelkezők száma is alacsony Magyarországon, a kockázati életbiztosítással rendelkezők aránya csak 4-5 százalékos, vagyis a családok komoly kockázatokkal élnek együtt, mindenféle védelem, fedezet nélkül.
Ennek leginkább az az oka, hogy az emberekben nem tudatosult, hogy az életnek is van értéke, nem csak a vagyontárgyaknak. Gyakorlatilag az a helyzet, hogy a vagyontárgyak élveznek prioritást, az egészség és az élet védelme másodlagos – fogalmazott a szakember.
Az AGNB felhívja a figyelmet arra, hogy a kockázati életbiztosítások piacának fejlődéséhez, vagyis az európai szinthez való felzárkózáshoz Magyarországon a hosszú távú gondolkodásra és a pénzügyi tudatosság javulására van szükség.
