Az e-kereskedelemben csaknem kétszer annyi visszaélést tapasztalnak a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) budapesti és Pest megyei adórevizorai, mint a régióban vizsgált egyéb értékesítési formák esetén, ahol az arány általában 30-33 százalék között mozog.
A NAV Közép-magyarországi Regionális Adó Főigazgatóságának szerdai tájékoztatása szerint az internetes kereskedelem az ellenőrzések során tapasztalt visszaélések nagy száma miatt áll az adórevizorok figyelmének középpontjában. Az a tény, hogy egy vállalkozás az interneten keresztül végzi tevékenységét, nem mentesíti az adójogszabályok betartása alól – hangsúlyozza az adóhatóság.
A bizonylatkiállítás elmaradását sokszor azzal magyarázzák a kereskedők, hogy csak viszonteladók, a nyugtaadás nem az ő dolguk. A NAV példaként hozta fel azt a speciális vizet forgalmazó vállalkozást, amelytől az adórevizorok interneten rendelték meg az árut, és számlaigényüket előre jelezték. A termék személyes átvételekor azonban semmilyen bizonylatot nem kaptak.
Egy másik esetben szintén a világhálón rendelt, műkörömépítésre vonatkozó kedvezményes kupont vásároltak az ellenőrök, nyugtára, számlára azonban annak beváltásakor is hiába vártak. A szolgáltatást végző végül egy közhasznú alapítvány bélyegzőjét és nyugtatömbjét vette elő, mondván, ő az alapítvány alkalmazottja. Az ellenőrzés során a bevétel eltitkolásán túl az is kiderült, hogy a szolgáltatást végző nem volt bejelentve.
Az adótörvénynek megfelelő bizonylattal kell igazolnia értékesítéseit annak a vállalkozásnak is, amely gazdasági tevékenységét az interneten keresztül végzi – hangsúlyozta a NAV.
A legtöbb ügylet esetében megfelelő forma lehet a számla. A számlakiállításnak általában egyébként sincs akadálya, mivel a megrendelés alapján a szükséges adatok, a vevő neve és címe általában hiánytalanul az eladó rendelkezésére állnak.
Az értékesítő a számlakibocsátás alól akkor mentesülhet, ha a vevő nem minősül az általános forgalmi adó alanyának, nem adóalany jogi személy, az ellenérték adót is tartalmazó összege nem éri el a 900 ezer forintnak megfelelő pénzösszeget, és annak megfizetése legkésőbb a teljesítésig maradéktalanul megtörténik. Ilyen esetben viszont, ha a vevő nem kér számlát, nyugta adása kötelező – hívta fel a figyelmet a NAV.
Arra korábban az FN24 is figyelmeztette az olvasókat, hogy a vaterázóknak is adózniuk kell. A szabályokról bővebben itt:
