Szomorú, ha valakinek meghal a hozzátartozója, és szomorú kötelességünk utána, hogy például a közüzemi szolgáltatóknál is lezárjuk az ügyeit. Akkor is, ha az ingatlanban nem lakik majd senki. Olvasónk, Tóth Sándor is ezt tette: minden illetékes közüzemnél, közszolgáltatónál bejelentette, hogy édesapja meghalt, lezáratta a számlákat, kikapcsoltatta a szolgáltatásokat (a Vízművek például elzárta a vizet, az Elmű az oszlopról levágta a vezetéket). Szerződés az ingatlanra már egyik szolgáltatóval sincs.
Levelezési címét azért mindenhol megadta, a biztonság kedvéért. Sőt, mérnökemberként arról is gondoskodott, hogy ha esetleg betolakodók vernének tanyát az öreg, lakatlan házban, akkor még törvénytelenül se tudjanak áramot, vizet venni.
Számlahegyek
Elővigyázatossága után igencsak meglepődött, amikor úgy tíz év múlva a még mindig lakatlan ház kertjében díjbeszedős számlalevelet talált. (A postaládát időközben ellopták.) Aztán időről időre jött egy-egy számla, vízről, villanyról, telefonról, kéményseprésről többek között.
Közben az összegek is folyton változtak és a göngyölt számlákról lehetetlenség volt kibogozni, mi alapján és miért pont annyit számláztak, amennyit. Utoljára már 180 ezer forintnyi volt a gyűjtőszámla végösszege.
Nem hagyta magát
Tóth Sándor persze minden alkalommal reklamált, és kérte, a Díjbeszedő szerződésekkel és a fogyasztást is mutató dokumentumokkal igazolja, mi alapján számlázott. Ez ugyan nem történt meg, de kitartását más oldalról részben siker koronázta. Végül ugyanis az összes követelést visszavonták, egyedül a kéményseprők 70 ezer forintra rúgó számlája maradt fent.
Hosszas levelezés után a Díjbeszedő közvetlenül a kéményseprőkhöz irányította olvasónkat, hogy egyeztessenek. Vagyis kvázi kivonult az ügyből.
Olvasónk be is ment egy hónapja a kéményseprőkhöz, és azt az ígéretet kapta, egy héten belül visszajeleznek. Nem zárták ki, hogy törlik a tartozást, vagy annak egy részét, mert mint mondták neki: a 2012 előtti követelés jogosságát „kétségesnek” érzik. Azonban azóta is hallgatnak, és az illetékest nem tudja elérni Tóth úr. A legújabb fejlemény az, hogy a Díjbeszedő Faktorház, vagyis az ügyből kivonult cég követeléskezelője írt az örökösnek fizetési felszólítást.
Tíz év után is számlázhatnak?
Az általános elévülési idő öt év. Esetünkben pedig tíz év után kezdtek jönni a számlák. Lehet ez törvényes? Hogy ezt megtudjuk, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz fordultunk. Kiderült, hogy villamosenergia- és földgázszolgáltatás esetén az elévülési idő már nem is öt, hanem csak két év.
Azonban ha a felhasználó a szolgáltatásról nem mondott le (a mérőt nem szereltette le), hiába kapcsolt le minden fogyasztási berendezést (elzárta a gáz-, víz főelzárót, áram esetén pedig lekapcsolta a mérő előtti kismegszakítót), az alapdíjat akkor is köteles fizetni. A számlázás csak abban az esetben jogtalan, ha a fogyasztó lemondott a szolgáltatásról, megszűnt a szerződése, és az elosztó leszerelte a mérőt. Esetünkben ez megörtént. Vagyis a számlázás ezek szerint nem lehetett jogos…
A kéményseprés kicsit más tészta
A kéményseprésre vonatkozó szabályokban azt írják, a szolgáltatás akkor jön létre, ha azt igénybe veszik. Olvasónk márpedig nem vette igénybe, több mint 12 éve. Azt mondta, arról sem kapott értesítést (sem az utcában kifüggesztve, sem később személyre szólót), hogy kéményseprés lett volna. Így aztán senki nem is tartózkodott a lakatlan ingatlanban, amikor az utcában sepertek. Ilyen esetben elvileg büntetést szabhatnak ki. Feltéve, hogy értesítették a tulajdonost. Ez a tulajdonos szerint nem történt meg, és ennek ellenkezőjét a szolgáltató sem igazolta eddig.
Használatban vagy azon kívül?
Van egy olyan szabály is, hogy a szolgáltatás igénybevétele (s így a fizetési kötelezettség) a használaton kívül álló kéményekre nem kötelező. A használaton kívüliség feltétele pedig az, hogy a kéményt befalazzák, és ezt a tényt be is jelentsék. Ami kétségtelenül nem történt meg. Erre hivatkozva írta azt megkeresésünkre a Fővárosi Kéményseprőipari Kft., hogy a számlákat ki kell fizetni.
Viszont egy másik szabály szerint csak az a kémény számít használatban lévőnek (tehát amire igénybe kell venni a kéményseprést, és ki is kell fizetni a díjat), amelyre tüzelésre alkalmas berendezést kötöttek be. Vagyis van itt némi joghézag…
Nem mellesleg: a helyszínen ilyen berendezés nincs és nem is volt. Olvasónk édesapja ugyanis, míg élt, villanykonvektorral fűtött…
Mi adjuk meg a számlaszámot?
Szerkesztőségünk kérte, hogy a kéményseprők részletesen írják meg, mi alapján követelnek pénzt olvasónktól, mire azt a választ kaptuk, hogy írjuk meg a számlaszámot. Értik? Ők követelnek és mi írjuk meg a számlaszámot? A göngyölt számlán egyébként ilyen adat nincs, és a rengeteg oldal szkennelését pedig túlzásnak éreztük volna…
A Díjbeszedő pedig végül azt írta, ha a szerkesztőség bemutat egy meghatalmazást Tóth Sándortól, akkor megmondják, mi alapján számláztak. Ezt nem léptük meg.
Megkérdeztük azonban, hogy egyébként mi alapján állítják ki a számlákat. A Díjbeszedő Holding Zrt. azt válaszolta, közüzemi partnerei megbízásából, a tőlük kapott adatok alapján állítja ki számláit. Vagyis ezek az adatok meg kell hogy legyenek mind a Díjbeszedőnél, mind a szolgáltatóknál. Ezért sem értjük, ha ez ilyen egyszerű, olvasónknak miért nem írták meg a több mint két év alatt, hogy mi alapján számláztak neki…
Levél az udvarban?
Olvasónk azt is nagyon nehezményezte, hogy a számlaleveleket rendszeresen az udvarra dobálták be. Sokszor eláztak, sárosak lettek, a hó betemette azokat, s nem kizárt, hogy a szél is elfújt párat. Igaz, az ellopott postaládát nem pótolta, pedig ez a tulajdonos dolga. De ennek nem is érezte szükségét, hiszen bizonyára újra ellopták volna a lakatlan ingatlanról. Másrészt adott levelezési címet.
A számlareklamációira érkezett válaszokat erre a levelezési címre küldték neki. Időközben kiderült, ahhoz, hogy hivatalosan a levelezési címre küldjék a számlákat, a hagyatéki végzést és a tulajdoni lapot is be kellett volna mutatnia olvasónknak. De ezt a két év alatt (hiába reklamált az udvarra dobált számlalevelek miatt is), nem közölték vele. Az említett okiratokat még nem vitte be. De érdekes módon azóta érkezett már számlalevél a levelezési címére is…
