A Budapesti Értéktőzsde volt elnöke szerint a testület nehezen tudta volna a kettős mérce vádja nélkül megmagyarázni, ha most nem engedi ki az országot a túlzottdeficit-eljárás alól. A közgazdász úgy véli, nem az eljárás megszüntetése a lényeg, hanem, hogy a nagy hitelminősítő intézményeknél mikor kerül ki az ország a bóvli kategóriából. A szakember úgy vélte: a bizottság nem a pozitív hosszú távú, fenntartható folyamatok miatt engedett ki minket, hanem pusztán a költségvetési számok alapján. A nagy nemzetközi intézményi befektetők továbbra is korlátozva vannak abban, hogy milyen mértékben hozhatnak tőkét Magyarországra – tette hozzá.
Szalay-Berzeviczy Attila szerint a brüsszeli döntést jelentősen befolyásolja, hogy az Egyesült Államok elárasztja dollárral a világpiacot, hogy saját adósságállományát elinflálja. Ezért ma egyetlen ország gazdaságát sem lehet reálisan, saját teljesítménye tükrében megítélni. Ezért jelentős a kockázatvállalási kedv, könnyű a tőkepiacokról finanszírozni az országokat. Ez azonban nem tarthat sokáig, hamarosan eljön az igazság pillanata, ha a dollárnyomtatásnak vége lesz – jósolta a közgazdász, aki szerint akkor jönnek a nagy a kérdések, amikor eltűnik az a kockázatvállalási kedv, amely miatt miközben bóvli kategóriában vagyunk, egy kamatvágási periódus közben is vásárolták a magyar állampapírokat.
Ilyen nagy kérdés, hogy hosszú távon miként tartható fenn a költségvetés, ha nincs növekedés, nincs beruházás és magas a munkanélküliség. A szakember nem akart jóslatokba bocsátkozni, hogy milyen megszorító csomagok jöhetnek még, de egyértelművé tette, hogy már nincs több nyugdíjvagyon. A tőzsdeelnök arra figyelmeztetett: gyorsan vissza lehet kerülni az eljárás alá, ha ezt nem akarjuk, akkor nem lehet elengedni a gyeplőt, nincs nagy mozgási lehetősége a kormánynak. Nem lehet több adót kitalálni, és nem lehet a végtelenségig sajtolni a bankokat sem – mondta a Budapesti Értéktőzsde volt elnöke.
Csekély reakciók
Londoni elemzők szerint főleg a politikai értéke nagy, hogy az Európai Bizottság szerdán javasolta a Magyarországgal szembeni túlzottdeficit-eljárás megszüntetését. Szerda estig csekély mozgásokkal reagált a magyar CDS-konstrukciók londoni piaca a bejelentésre. A Goldman Sachs (GS) felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői úgy vélték: a döntés elhárítja az uniós kohéziós juttatások felfüggesztésének kockázatát, ez pedig gátat vet a Magyarországgal kapcsolatos eddigi “negatív hírfolyamnak”. Ez utóbbinak várhatóan a forintárfolyamra és az állampapírok hozamára lesz kedvező hatása, csökkentve ezek volatilitását.
A brüsszeli döntés mérsékli a kockázatát is, hogy a kormány új, potenciálisan torzító hatású adókat vet ki, de a jövőbeni költségvetési politikára várhatóan csekély hatása lesz, a közadósságráta mérsékléséhez ugyanis – ami a magyar költségvetési politika fő célkitűzése – elsődleges államháztartási többletet kell produkálni, és az átfogó egyenleget egyébként is a hazai össztermék 3 százalékához közeli szinten kell tartani. Még ennél is kisebb hiány szükséges ahhoz, hogy a következő 10-15 évben teljesíthető legyen az alkotmányos adósságlimit.
Az S&P Capital IQ globális piaci adatszolgáltató és elemzőcsoporthoz tartozó CMA londoni piacfigyelő cég szakelemzői elmondták, a magyar államadósság-törlesztés leállásának rizikójára köthető piaci biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) középárfolyama – az egyik fő államadós-kockázati mutató – a késői londoni kereskedésben 275 bázispont környékén mozgott. Ez gyakorlatilag stagnálásnak felel meg: a magyar CDS-kontraktusok középárfolyama előző nap 273,9 bázisponton zárt. A magyar CDS-árazás a múlt hónap elején még idei eddigi csúcspontján, 395 bázispont feletti szinteken járt, májusban viszont mértek a szerdainál alacsonyabb középárfolyamokat is: e hónap elején 265 bázispont körüli – öthavi mélypontot jelentő – CDS-árazás is előfordult Londonban.
A szerdára kialakult magyar CDS-árazás azt jelenti, hogy egységnyi, tízmillió euró névértékű ötéves magyar államkötvényre most 275 ezer euró körüli éves középárfolyamon kínálnak határidős törlesztéskockázat-biztosítási szerződéseket a londoni piacon, 120 ezer euróval olcsóbban az áprilisi csúcspontnál. Több nagy londoni ház már az Európai Bizottság szerdai állásfoglalása előtt valószínűsítette az eljárás megszüntetését, és a piaci szereplők is nagyrészt beárazták a döntést. A magyar adósosztályzatokra a Moody’s és az S&P tart érvényben leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást. A Fitch decemberben az addigi negatívról stabilra javította a magyar osztályzati kilátást, azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a magyar kormány haladást ért el az államháztartási hiány csökkentésében és az államadósság stabilizálásában.
