Én már hónapok óta álmodozom arról az első harapásnyi eperről, ami már olyan igazi lesz. Addig inkább nem is eszem epret, vagy legfeljebb csak turmixban, salátában. És ha minden igaz, akkor ezen a hétvégén eljön az a harapás. Most már a Lupa-szigeti és a budafoki szedd-magad eperföld is nyitva van, így én a hétvégén rászánok fél órát és szedek egy kilót. A szedd-magad három okból is jó. Egyrészt emészthető az ára (kevesebb, mint 400 forint, ha 10 kilónál többet szed az ember, és 430, ha kevesebbet), másrészt pedig akkor legalább garantáltan nem lehet átvágni: szabadföldi, magyar epret fogok enni, azaz finomat. A harmadik pedig, hogy tutira a legfrissebb, gondosan kezelt gyümölcsöt kapom.
Az eperdzsemkészítés ideje még pár hét múlva jön csak el. Most még nem jött el az igazi bőség ideje, hiszen a szabadföldi epreknél még csak az érés első hulláma van. Ilyenkor a gyümölcs még nem annyira intenzív ízű, s nem is olyan sok bogyó van, bár ami van, az jellemzően nagyszemű. Egy kis porcukorral vagy tejszínhabbal már ez is nagyon finom, de még nagyon sok cukrot kellene hozzá tenni ahhoz, hogy finom dzsem legyen.
Az eperdzsem éve
Ezzel együtt, 2013 minden jel szerint a házi eperdzsem éve lehet: tavaly az aszály, tavalyelőtt a tavaszi fagy rontotta az eperföldek hozamát, ám idén nem volt semmi komoly baj, így bőtermő év várható az epertermesztők szerint. Örülhet a fogyasztó is: ilyenkor olcsóbb lehet a földieper. Ennek az első jelei már most is látszanak az árakon, mivel a tavaly ilyenkorinál 10-20 százalékkal olcsóbb most a tavasz első gyümölcse. Az eper árának a pályája általában ugyanaz: a legkorábban jövő (valószínűleg spanyol fóliás) eper a leglanyhább ízű, mégis a legdrágább, akár 1500 forint felett is lehet kilója. Utána jön a magyar fóliás, valamivel olcsóbban (és csak valamivel finomabban). Az eper szerelmesei azonban azt várják, amikor megjönnek a természet időzítése szerint készült finom szabadföldi eprek. Ilyenkor leesnek az árak a piacra szabaduló mennyiségtől (a fóliasátor nagy beruházás, sokkal olcsóbb szabad ég alatt nevelni, így utóbbit többen teszik). Tavaly 5-600 forintért is lehetett kapni az eper kilóját (igaz, csak pár napon keresztül), ám idén jó esély van rá, hogy még olcsóbb lesz.
Múlt hét óta nagyot estek az árak – lásd táblázatunkat -, ám a befőzéshez árban és cukorszintben megfelelő eperpillanat pár hét múlva jön csak majd el. Az epret általában 5 héten át szedik, egyetlen növényről akár másfél kilónyi gyümölcs is lejöhet ez idő alatt, bár a biotermesztésre igazán alkalmas fajtákon csak harmadekkora a várható termés.
Ültesd magad!
Ezt azért is érdemes tudni, mert aki igazán szereti az epret, annak érdemes pár négyzetméterre telepíteni a kerten vagy az ablakpárkányon. Egy négyzetméteren 8-9 növény is elfér ha kapott a föld kis komposztot vagy trágyát, műtrágyát előtte a talaj. Ez azt jelenti, hogy 10-20 négyzetméternyi eperültetvény bőven elegendő egy négyfős családnak, s még minden valószínűséggel jut a szomszédnak is. Az eper amúgy egy halálosan igénytelen növény, kevés a kártevője is, szóval könnyű siker a rutintalanoknak is. Egy tő eper körülbelül 4 éven át terem, ám menetközben többször klónozza is magát. A profi termesztők – mesélte Czeller Gábor, a Dél-Dunántúli Biokultúra Egyesült elnöke – azt csinálják, hogy vesznek pár száz négyzetméterre elegendő tövet, aztán felszaporítják. Ennek is elég egyszerű a menete: amikor virágozni kezd, akkor le kell róla vágni az indákat, és ekkor a klónok saját gyökeret növesztenek. Már csak szét kell ültetni őket.
A saját termesztésű epernek az is nagy előnye, hogy a piacon kapható – jellemzően korai termésük miatt kiválasztott – fajtáknál édesebb, savasabb, illatosabb, ízesebb fajtákat is ültethetünk. Ám jó esélyünk van finom házi eperre akkor is, ha egyszerűen egy kertészetben vagy gyümölcsfaiskolában veszünk pár tövet. A hazai eper előnye az is, hogy vegyszerezés nélkül termeszthetjük, tehát olcsón juthatunk a bioeperhez.
A bio brutális ára
Ha nem magunk termesztjük, és szeretnénk elkerülni a gombaölőt, rovarölőt és egyéb szereket, amelyekkel rutinszerűen permetezik az intenzíven termesztett epreket, akkor viszont készüljünk fel durva árakra: most 2200-2500 forint egy kiló bioeper. Mint egy másik biokertésztől megtudtuk, a bioeper brutális ára több tényezőből áll össze: egyrészt jellemzően azok a fajták a legellenállóbbak a különböző betegségeknek, kórokozóknak, amelyek kevesebbet – tövenként fél kilót – teremnek. Másrészt pedig a gyomirtómentes termesztésnél a gyomot kapálással és mulcsozással kell eltüntetni virágzás után – márpedig mindkettő sok kézi munkát igényel. Az epret egyébként mindenütt mulcsozzák, azaz a sorok közé és a tövek köré szalmát hordanak. Ez a gyomok elnyomására is hasznos, s megmenti az epret attól, hogy sáros legyen, illetve hogy hozzáférjenek a csigák. Ám még így is lehet olyan év, amikor egy kórokozó elszaporodik, és a termesztő nem tud mást tenni, mint széttárja a kezét, és azt mondja: „hát akkor majd jövőre”. A bio ára tehát az alacsony hozamtól, a sok kézi munkától és a kockázat szétterítésétől magas. Cserébe finomabb a szerekkel és fóliázással sietetett gyümölcsöknél.
A magyar eper
Magyarországon egyébként nem termesztenek túl sok helyen epret: a Dél-Dunántúlon és Szabolcsban van több termesztő, köztük biotermesztők is, emellett Gyöngyös, Nagyréde és a Dunakanyar környékén van még sok eperföld. Szedd-magad területekből több is van Budapest és Győr környékén. Magyarországon egyébként 2000-ig évi 12-13 ezer tonna szamóca termett, ám 2002-ben durván visszaesett 4 ezer tonnára. Tavaly és tavalyelőtt még ezt a szintet sem érte el – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. A magyar lakosság átlagosan fejenként évente egy kilót fogyaszt összesen az eperből, málnából és ribizliből – derül ki ugyanott.
