Néha furának tűnik, hogy nagyon logikus, egyszerű dolgokat kell sokszor elmondani, de a gazdaságpolitikában már évek óta ez a helyzet: állandóan rácsodálkozunk a legegyértelműbb összefüggésekre. Ha például megadóztatnak egy szektort, akkor az drágábbá válik a fogyasztóknak. Ha meg betiltják az áremelést, akkor jó eséllyel nem éri majd meg abban a szektorban üzletelni (pl. hitelt adni, beruházni az energia-infrastrukturába, üzemeltetni dohányáru nélkül a kisboltot).
Fotó: Kummer János
Most egy újabb „új” összefüggésre világított rá pár közgazdaságtani kutatás. Magyarország nem a világ legnagyobb országainak egyike, hanem egy kicsi, a világ felé szükségszerűen nyitott gazdaság (mert ha nem lenne az, akkor nem tudna ennyire magas életszínvonalon sem élni). Ezért a Matolcsy György jegybankelnök, volt nemzetgazdasági miniszter nevével fémjelzett külgazdasági stratégia, amely szerint az „import rossz, az export jó”, ezért az exportőröket kell támogatni, nem jó. Mint Békés Gábor, az MTA KRTK kutatója összegezte kutatásának eredményeit: általában is ritkák a külkereskedelemben részt vevő magyar vállalatok, ezen belül nagyon koncentrált a magyar export, azaz kevés vállalat exportál sokat, ezért nincs túl nagy értelme iparágakat kiemelni támogatásra.
Szerinte nem a támogatásoktól lesznek stabil exportálók a cégek, hanem a magasabb termelékenységüktől. A fiatal exportáló cégek esetében ráadásul általában az exportálás megkezdése után is nő a termelékenységük, tehát működhet egyfajta tanulás.
Több közgazdász gondolatmenetét összegezte érdekes cikkben az Index.
