A gazdasági portál a különböző felzárkózási ütemek alapján arra jutott, hogy a cél a mi életünkben nem biztos, hogy megvalósul. A fejlettségi szintet hagyományosan ugyanis a vásárlóerő-paritáson számolt, egy főre jutó GDP-vel szokás mérni – az eurózónához képest vett 90%-os limitnek is ebben a megközelítésben lehet értelme – emlékeztet a Portfolio.hu, amely a múltbeli tapasztalatokból kiindulva négyféle forgatókönyvvel számolt.
A lap szerint a legvalószínűbb felzárkózási tempó: a tízéves periódus által mutatott 0,65 százalékpontos magyar közeledés, ami a leginkább életszerű, hiszen egy európai és egy hazai gazdasági, gazdaságpolitikai cikcakkot többé-kevésbé teljes egészében tartalmaz.
Orbán 90 százalékos szabálya szerint még akkor is 2033-ig kellene várni az euróövezeti belépéssel, ha újra az ezredforduló kivételes konjunktúrája és jelentős tőkebeáramlás jönne el. Egy ennél kevésbé derűlátó forgatókönyv alapján a 2045–2070 közötti idősávban érhető el a 90%-os fejlettségi szint – írja a lap, amely szerint Magyarország két évtizednél hamarabb akkor csatlakozhatna, ha a rendszerváltás után soha nem látott növekedési csoda időszaka köszöntene be.
Orbán: messze még az euró
Magyarországnak egészen addig nem szabad komolyan foglalkoznia az eurócsatlakozással, amíg általános fejlettségi szintje nem éri el az eurózóna fejlettségének 90 százalékát – mondta a kormányfő múlt csütörtökön a kémesi kihelyezett kormányülés után. Ha elérte ezt a szintet az ország, akkor lehet majd komolyan beszélni bármilyen következő lépésről. Egészen addig azonban Magyarországnak a saját gazdasága megerősítésével kell foglalkoznia – tette hozzá Orbán Viktor, aki szerint korábban elhibázták az EU-bővítés gazdaságpolitikáját.
A magyar kormányfő régóta azt hangoztatja, hogy az euróövezet jelenlegi helyzetében felelőtlenség lenne bevezetni az eurót Magyarországon. Orbán Viktor tavaly a Handelsblattnak adott interjúban elismerte, az EU-tagság ugyan az euró bevezetésére kötelez, „de a csatlakozási szerződés aláírásakor az euróövezet még egészen más képet mutatott”, mint most, ezért a csatlakozás a valutaunióhoz már nem lehet automatikus kötelezettség.
A kormányfő tavaly októberben azt jósolta, hogy az euróövezeti válság még évekig tart, hiszen az övezet több tagjának GDP-arányos államadóssága „átlépte a kritikus 90 százalékos határt”, amelyen túl külső segítség nélkül nem lehetséges az adósságcsökkentés. A gazdasági természetű válság legkésőbb öt év múlva politikai vezetési válsággá mélyül – fejtette ki. Hozzátette: a jelenlegi demokratikus rendszerek beépített problémája a vezetés gyengesége. „Egy elnöki rendszer valószínűleg alkalmasabb nehéz reformok végrehajtására, mint egy parlamentáris rendszer” – mondta a kormányfő akkor a Handelsblattnak.
Minden idők leghosszabb recessziója valószínű az euróövezetben
Az Európai Bizottság áprilisi fogyasztói és üzleti hangulatindexe arra vall, hogy a valutauniót alkotó térség eddigi leghosszabb recesszióját éli át a jelenlegi módszertan alapján több mint négy évtizedre visszavezetett mérések kiindulópontja óta – hangsúlyozták az EU-bizottsági jelzőszámok hétfői ismertetése után londoni pénzügyi elemzők.
Az euróövezeti széles bázisú gazdasági hangulati index 90,0-ről 88,6-ra esett vissza e hónapban; az előzetes elemzői várakozás 89,3-es mutatót valószínűsített. A City egyik legnagyobb elemzőházának, a Capital Economicsnak a közgazdászai az adatismertetés után összeállított értékelésükben közölték: az euróövezeti hangulatindex mostani szintje 1,5 százalék körüli éves GDP-visszaesésnek felel meg. Ha az euróövezet teljesítménye az idei első és második negyedévben is csökken, az a leghosszabb recessziót jelentené a Capital Economics által az euróövezeti térségre kidolgozott GDP-mérési konstrukció 1970-es kezdő dátuma óta.
