„Azért nem pályáztam, mert előre láttam, hogy mi fog történni. Másrészt akkor még kisebb árrésről volt szó. Maradok az ajándékboltnál. Keddre tüntetést szervezünk, új pályázatok kiírását követeljük, mert felháborító, hogy énekesek és csókosok nyertek” – mondta a lapnak Szabó Szabados Katalin. A Világgazdaság szerint olaj lesz a tűzre, hogy ma kell kiírnia az új pályázatokat a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt.-nek 1417, zömében apró településre, ahol az első körben nem jelentkezett senki. Lázár János egyéni képviselői indítvánnyal gondoskodott róla, hogy ez másodszorra ne fordulhasson elő.
Lázáros álmok
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár azt javasolta, a mostani 4–4,5 százalékról emeljék 10 százalékra az árrést. „A dohány-kiskereskedelem csak hozzávetőleg 10 százalékos árrés esetén lenne önfenntartó” – mondta a lapnak korábban az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) főtitkára, ám az OKSZ az árrés emelését a termékkör bővítése helyett javasolta. A szövetség szerint helytelen parlamenti döntés volt a bővítés, mivel így a dohányboltok súlyosan veszélyeztetni fogják a környékbeli élelmiszerboltokat. Az élvezeti cikkek – köztük az alkoholos italok, üdítők, kávé, energiaital – értéke ugyanis a vásárlások 40 százalékát teszi ki, és ez a termékkör jelenik meg a trafikokban is. Ráadásul az élelmiszerek és élvezeti cikkek együttes forgalma – mennyiségben mérve – tavaly nyár óta hónapról hónapra csökken.
130 forintos áremelés jöhet
A hazai piac főszereplőit – BAT, Continental, Imperial, Róna és a Universal Leaf – tömörítő Dohányipari Befektetők Magyarországi Szövetsége (DBMSz) is óvatosságra int a trafiktörvény legújabb módosító indítványa kapcsán. „A trafikok jövedelmezősége minden piaci szereplő érdeke, ám a 10 százalékos minimum árrés önmagában rendkívül kockázatos” – közölte a szövetség, amely szerint az dobozonként várhatóan 130 forintos áremelkedést eredményezne, mely rövid idő alatt a legális piac összeomlásához, és a feketepiac felélénküléséhez vezetne. A legkonzervatívabb számítások mellett is az illegális termékek aránya rövid idő alatt 15 százalékra nőhet, ami az állami bevételek oldalán 2014 év végéig mintegy 45 milliárd forint bevételkiesést jelenthet.
Fotó: MTI / Krizsán Csaba
Előnyben az állami szoftver
A nyertes pályázóknak május 6. és május 23. között vállalniuk kell, hogy a tevékenység megkezdésekor saját költségen kiépítve rendelkezni fog olyan elektronikus pénztárgéppel, vagy azzal egyenértékű elektronikus nyilvántartó-rendszerrel, mely képes arra, hogy napra pontos készletnyilvántartást vezessen, és alkalmas arra, hogy az illetékes szervekhez az adatokat online kapcsolat útján továbbítsa. Ha és amennyiben a Nemzeti Dohánykereskedelmi Nonprofit Zrt. olyan egységes nyilvántartó szoftvert kínál fel, amely a fenti követelményeknek megfelel, akkor a Jogosult/Koncessziót gyakorló vállalja, hogy saját költségén elsősorban ezt veszi igénybe”. A Világgazdaság szerint fontos része a szerződésnek, hogy a széles dohánytermék-választékot úgy kell biztosítani, hogy legalább három különböző, magyarországi illetőségű dohánygyár és legalább három különböző, nem magyarországi illetőségű dohánygyár által gyártott dohánytermékek a polcokon legalább 10-10-10 százalékos arányban megjelennek.
Családi vállalkozásokat hozott helyzetbe a kormány
A pályázatokkal a dohánytermékek fogyasztásának csökkentése és családi vállalkozások helyzetbe hozása volt a kabinet célja. Ezt a kormányszóvivő mondta a közrádió reggeli műsorában. Giró-Szász András az ellenzéki bírálatokra azt felelte: a cél az elárusítóhelyek csökkentésével az volt, hogy jelentősen mérséklődjön a dohánytermékek fogyasztása, hiszen évente 35 ezer ember veszti életét a dohányzás okozta egészségkárosodás miatt, ráadásul sokkal többe kerül az adófizetőknek a dohányzás okozta betegségek kezelése, mint amekkora bevétel származik az érintett termékek forgalmazásából. Lázár módosító indítványáról a kormányszóvivő úgy vélte: az “18 év alatt lényegében lehetetlenné teszi”, hogy kiskorúak jussanak hozzá a dohányhoz.
Giró-Szász: egyeztetnek a trafikosszervezettel
A kormány 5 és fél ezer családi vállalkozást akart helyzetbe hozni a multikkal szemben – emelte ki a szóvivő, emlékeztetve: eddig mindössze 200 családi vállalkozás foglalkozott csak dohányárusítással, további 500 pedig dohány- és alkoholkereskedelemmel, a fennmaradó 39 ezer elárusítóhely pedig élelmiszeráruház, áruházlánc vagy üzemanyagtöltő-állomás volt. „Ezt csoportosította át a kormány a családi vállalkozások irányába” – fogalmazott. Több mint háromezren egy trafikot szereztek, összesen 120 családi vállalkozás pedig öt trafikot üzemeltethet. Giró-Szász szerint az 1500 tagot számláló, trafikosokat összefogó legnagyobb szervezettel a kormány folyamatosan konzultált. A módosító indítvány azt is tartalmazza, hogy mostantól tiltva lesz az a lehetőség, hogy a multinacionális cégek “rátelepedjenek” ezekre az üzletekre, és előnybe hozzák saját termékeiket. Ezáltal mind a magyar dohánygyártás és a családi vállalkozások is védve lesznek – emelte ki a kormányszóvivő
