A Deloitte Magyarország hazai közép- és nagyvállalatok körében készített felmérést arról, mennyire ismertek és elterjedtek az adóügyekben kezdeményezhető jogorvoslati eljárások. A kutatás célja az volt, hogy pontosabb kép alakuljon ki a magyar joggyakorlatról és az abban rejlő kiaknázatlan lehetőségekről.
Kiderült, a megkérdezett cégek több mint kétharmada találkozott már olyan adóhatósági döntéssel, amelyet jogsértőnek tartott ,és indokoltnak látta a fellebbezést a felettes adóhatóságnál. Azonban bár az adózók és a hatóság álláspontja gyakran nincs összhangban, a cégek többsége csak akkor lép, ha a saját méretéhez képest is jelentősnek tartott összegű a megállapítás (vagyis a fizetni való).
Ez a megközelítés logikus, de van kockázata a tanácsadó cég szerint. Mégpedig az, hogy ha az adózó a kisebb összegű határozat ellen nem nyújt be fellebbezést, és később a hatóság ugyanazon a jogalapon jelentősebb összegű megállapítást tesz, az adott cég sokkal rosszabb pozícióba kerülhet, amikor meg akarja védeni az álláspontját.
Fotó: MTI / Kovács Tamás
Még jobban megfontolják a cégek, hogy bírósági felülvizsgálatot vagy felügyeleti intézkedést kezdeményezzenek, ezért erre a fellebbezéseknél is ritkábban kerül sor. A válaszadók több mint fele egyik lehetőséggel sem élt még, aminek hátterében három fő ok áll a felmérés szerint: félnek a magas költségektől, nem igazán bíznak a bíróságokban és kevés az információjuk.
Ezt jelzi az is, hogy bár a cégek többsége (89%) tisztában van a különböző jogorvoslati lehetőségek közötti alapvető különbségekkel, a válaszadók több mint fele (62%) nem ismeri a részletszabályokat, 11 százalékuk pedig az alapvető rendelkezésekben is bizonytalan. Pedig a tanácsadó cég tapasztalatai alapján a jogsértő megállapításokat csak a részletszabályok ismeretében lehet hatékonyan megtámadni, és a megállapítás „érdemi” része mellett a vállalatoknak célszerű az eljárási kérdésekre is fókuszálni (pl. elévülési szabályok, kizárási okok).
Szinte az összes megkérdezett vállalat tisztában van vele, hogy az EU-jog rendelkezései adóügyekben is irányadóak, azonban – az előzőekhez hasonlóan – részletes információkkal csak 55 százalékuk rendelkezik, annak ellenére, hogy az elmúlt időszakban magyar adózók számos fontos adóügyben nyertek eljárást az Európai Bíróság előtt.
Annak ellenére, hogy a bíróságok tapasztalata és felkészültsége pozitívan változik, a cégek egyelőre nem bíznak abban, hogy a bíróságok a hatósággal szemben más álláspontra helyezkednek. A Deloitte gyakorlati tapasztalatai szerint azonban ez a fenntartás nem megalapozott. Álláspontjuk az, hogy a megfelelően előkészített és képviselt jogi érvrendszer segítségével hatékonyan támadhatóak az adózó által jogsértőnek tartott hatósági határozatok.
A válaszadók szemében a másik visszatartó tényező az eljárás hossza, kapacitásigénye és járulékos költségei, amelyek a tanácsadó szerint nagyban csökkenthetők például egy olyan szakértő megbízásával, aki már a közigazgatási eljárás során megismerte az ügyet, és sikerdíjért dolgozik. Megfelelő szaktudás és felkészültség mellett pedig célszerű megfontolni a jogsértő határozatok bírósági felülvizsgálatát, s az adóhatóság határozatait érdemes az uniós jog tükrében is felülvizsgálni.
