Az elhúzódó tél nem csak az embereknek okoz bosszúságot, az állatvilágot is összezavarta. Az élelemhiány a házak közé és az utakra űzheti őket, károkat okozva ingatlanokban, gépkocsikban. Mit tehetünk, hogy megelőzzük a baleseteket? Ki a felelős az állat által okozott károkért?
Egy biztosító társaság néhány tudnivalóra hívja fel a figyelmet.
Sas kapkod galambok után
Késett a tavasz, az állatok nem találnak elég élelmet természetes élőhelyeiken. Emellett az idei súlyos árvíz- és belvízhelyzet is kiszoríthatja őket megszokott környezetükből. Nemrég Pécs belvárosában kóborolt egy megzavarodott szarvas, Budapest XII. kerületében egy vaddisznócsorda dúlta fel egy társasház kertjét. Egy XVIII. kerületi kollégánk arról számolt be, hogy kertjében sas csapott le egy galambra. Kedd reggel a pestlőrinci Nagykőrösi út mellett őzek legeltek.
Az autópályákon tömegével ütöttek el éhes rigókat, mert a fákról a földre repültek, magok után kutatva. Előfordul az is, hogy egy-egy forgalmas út valamelyik faj megszokott vonuló útját szeli ketté, emiatt tavasszal megszaporodhatnak a gázolásos balesetek.
Bár a vadállomány az állam tulajdona, a vadásztársaságok felelőssége távol tartani az állatokat a magánföldektől és közutaktól. Az autópályák mentén kerítéssel kell védekezniük, vagy táblák jelzik azokat a helyeket, ahol az állatok felbukkanására lehet számítani. Sok esetben azonban ezek az óvintézkedések is kevésnek bizonyulnak.
Fotó: Neményi Márton
Ha a gépjárművezető vaddal ütközik annak ellenére, hogy betartotta a közlekedési szabályokat, és az úton nem volt kihelyezve vadveszélyre figyelmeztető tábla, akkor nem tekinthető hibásnak a balesetért. Az autóban keletkező kárt a casco biztosítása terhére tudja rendezni. Érdemes ilyenkor utánajárni, hogy az adott területet melyik vadásztársaság birtokolja. A vétlen sofőr kártérítést kérhet tőlük. Ha autópályán történt a baleset, és az út mellett sérült kerítéselemet látunk, felvetődhet a sztrádakezelő felelőssége is, a vadkerítés rendben tartása ugyanis az ő feladata.
„Ha bekövetkezik a baleset, mindenképp célszerű rendőrt hívni, aki a nyomokat rögzíti. Ezt még akkor is hasznos megtenni, ha személyi sérülés nem történt, hiszen a későbbi, esetleges vitás ügyekben fontos szerepet játszhat a rendőri szakvélemény” – javasolja a K&H Biztosító vezérigazgató-helyettese. Kaszab Attila emlékeztetett rá, ha a sofőr nem bizonyul elég körültekintőnek, saját zsebből kell megtérítenie a vadkárt, ami akár több millió forint is lehet.
„A vadgázolás ebben az esetben hosszú jogi huzavonát von maga után, hiszen mindkét fél igyekszik bizonyítani ártatlanságát, valamint próbálja behajtani a másikon keletkezett kárát. Ha az autó utasai megsérülnek, a kötelező gépjármű-felelősség biztosítás alapján a biztosítók megtérítik az őket érő kárt, mint a munkából való kiesés, ápolás vagy gondozás költségei” – mondta Kaszab Attila.
Vaddisznók a kertekben
Mint korábban megírtuk, egy budai hegyekben lakó lány nemrég kénytelen volt egy fára menekülni hazafelé menet a vaddisznók elől, s mivel a városba betévedt állatok nem tágítottak a környékről, onnan hívott telefonon segítséget. A szülei autóval mentek érte, de ők sem tudtak kiszállni a kocsiból, így az ablakon keresztül menekítették ki a lányt a szorult helyzetből. A budai kerületek villáinak kertjében és az utcákon rendszeresen megjelennek a vaddisznók, tavalyelőtt például a köztársasági elnök rezidenciáján telepedtek meg.
Míg Magyarországon a becslések szerint 1994-ben 44 ezer, 2000-ben 82 ezer, 2012-ben már több mint 100 ezer vaddisznó élt. Hogy mi az oka az elszaporodásuknak, arról a szakemberek is vitatkoznak. Lomniczi Gergely, a Pilisi Parkerdő Zrt. szóvivője szerint nem a vadállomány növekedése az oka, hogy egyre több egyeddel találkozhatunk a városokban, hanem az állat alkalmazkodóképessége. Egy zalai erdőkben élő vaddisznó például nemigen megy emberek közelébe, messze elkerüli az ilyen találkozásokat. Ott, ahol az ember egyre jobban terjeszkedik az erdők felé, az állat alkalmazkodik az új környezethez.
Urbanizálódnak
A vaddisznó lassan „urbanizálódik”. Lomniczi Gergely lapunknak elmondta, már nemcsak arról van szó, hogy betévednek, a jellemzően élelmet keresni mennek a házak közé, hanem az utóbbi időben már számos egyedről derült ki, hogy a települések belterületén lakik. Nagyon intelligens állatokról van szó, amelyek jól tudtak alkalmazkodni a folyamatos emberi jelenléthez, szagokhoz, zajokhoz, fényekhez. Az elhanyagolt magántelkeken búvóhelyet találnak maguknak, és elsősorban hulladékból elegendő táplálék és víz jut számukra – mondta.
A városban élő vadak alapvetően az emberre nem veszélyesek, ennek ellenére a vaddisznótól sokan félnek, és némileg jogos is lehet ez a félelem. A malacait féltő koca, a beteg, megsebzett állat – például egy gázolás után –, vagy a párzási időszakban az udvarló kan disznó akár rá is támadhat az emberre. Sosem szabad elfelejteni, hogy a vaddisznó elsősorban menekülni akar. Ha nem tud, mert nem képes rá, akkor, mint utolsó esély, ránk támad. Izmos állkapcsával komoly sérüléseket okozhat. Ilyen támadás azonban városban még nem történt, az ember legtöbbször békésen ide-oda vonuló kondákkal találkozhat, a leginkább veszélyesnek tűnő vadkanok viszont sokkal óvatosabbak annál, hogy akár csak egy pillanatra is meglássuk őket.
Szemethy László vadbiológus azt tanácsolja, ha mégis szembejön a disznó, akkor egyetlen lehetőség van: a futás. A vaddisznót nem lehet megijeszteni, és fára mászni sem érdemes, mert okos állatok, és kivárják, amíg az ember leesik. Ha nem támadólag közelít a disznó, hanem csak az irányunkba menekül, akkor megoldás lehet, ha beállunk egy fa mögé, hogy ne taposson el minket. Mindazonáltal elsősorban a kertekben komoly károkat okozhatnak a vadak. A helyzetet az önkormányzat, a területi vadgazdálkodó és a lakosság együttesen tudja csak megoldani.
