Gazdaság

Újra támad a Négy Mancs

Illegális felvételekkel járatnák le a magyar libásokat.

Újabb, nagyméretű akcióval rukkol elő az alapítvány a magyarországi hízott kacsa- és libamájat előállító termelők ellen – közölte a Vidékfejlesztési Minisztérium. A tárca szerint „a magát állatvédőnek nevező Négy Mancs” célpontja a szentesi székhelyű Hungerit Zrt. lehet. A cég beperelte az alapítványt a korábban neki okozott károk megtérítése miatt. “A Négy Mancs alapítvány ismert módszereit alkalmazva az ágazat szereplőinek tevékenységéről rejtett kamerás felvételeket készít, követi gépjárműveik mozgását, rögzíti a ki- és berakodásokat. Emellett a termelőket arra készteti, hogy valótlan, terhelő kijelentéseket tegyenek egymásra” – fogalmazott a minisztérium.

Mint a tárcánál jelezték, az „alapítvány által illegálisan megszerzett felvételeket oly módon vágják meg, hogy azok a lehető legsötétebb képet mutassák a magyar baromfiágazatról. De akár más országokban, egy évtizeddel korábban készített felvételeket is készek felhasználni, hogy minél elrettentőbb képet fessenek Magyarországról.”

Tavaly a Daily Mail angol magazinban és a Test című német lapban jelentetett meg a Négy Mancs a libaágazatot lejárató, a VM szerint manipulatív fotókat. “Ezzel a külföldi közvéleményt kívánják elriasztani, és Magyarország-ellenes hangulatot gerjesztenek”. A szaktárca szerint a libatoll ágazaton belül már kínai dominancia van, és így visszaesett a belföldi tollszedés. „Ez megközelítőleg 10 milliárd forintos közvetlen bevételkiesés éri Magyarországon a termelőket. A veszteség közvetlenül a Négy Mancs alapítvány lejárató kampánytevékenységével hozható kapcsolatba”.


2009-ben indult meg újra a hízlalt libák vágása
Fotó: MTI / Ujvári Sádor

Magyarországon sokkal szigorúbb állatjólléti szabályok vonatkoznak a tollszedést végzőkre, mint Európa más országaiban, ahol ez a tevékenység szintén megengedett. A szaktárca fontosnak tartotta azt is kiemelni, hogy az Európai Baromfifeldolgozók Szövetsége is támogatja a magyar libaágazatot. A szaktárcánál mindehhez hozzáteszik: a tollszedés és a libatömés is több száz éves hagyományra visszatekintő tevékenység Magyarországon. Ezt az az unió sem tiltja.

Budai Gyula, a tárca parlamenti államtitkára még kormánybiztosként vizsgálatot indított a Négy Mancs tevékenysége miatt. Ennek keretében megkereséssel fordult a Fővárosi Főügyészséghez. Az ügyészség a szervezet működése kapcsán számos hiányosságot, illetőleg jogsértést tárt fel, és emiatt az ügyészségről szóló törvény szerinti felszólalással élt. Jelenleg is peres eljárás van folyamatban a Négy Manccsal szemben, az általa okozott milliárdos kár miatt – tájékoztatott a minisztérium.

Ugyanakkor korábban a Gazdasági Versenyhivatal versenyfelügyeleti eljárás alá vonta a Négy Mancs Alapítványt, amelyről Budai Gyula államtitkár azt mondta, az eddigi vizsgálati eredmények egyértelműen alátámasztják, hogy az alapítvány magyarországi tevékenysége “német-osztrák gazdasági lobbi érdekeket szolgál”, amelynek “egyetlen célja, hogy a magyar hízott szárnyas termékeket kiszorítsák a nyugati piacokról”.

Nemzetközi támadás a Négy Mancs ellen

Franciaország, Bulgária, Spanyolország és Belgium is csatlakozik idén Magyarországhoz, hogy közösen lépjenek fel a Négy Mancs állatvédő szervezet súlyos károkat okozó kampányai ellen. A szervezet akciói kárt okoznak a fogyasztóknak, ezért véget kell vetni az oktalan állatvédelemnek – mondta korábban Csorbai Attila, a Baromfi Terméktanács elnöke. Hozzátette: az Európai Hízott Máj Szövetség (Euro Foie Gras) már vizsgálja annak a lehetőségét, hogyan lehet együttesen fellépni a Négy Mancs ellen. „Remélem, még az idén megtörténnek az első határozott lépések az érintett országok részéről” – tette hozzá.


Fotó: MTI / Rosta Tibor

A szentesi Hungerit Zrt. vezérigazgatója korábban a közrádió reggeli műsorában azt mondta: a hortobágyi fehérlúd-állomány három-négyszeres tollszedése tavaly a Négy Mancs miatt maradt el és az alapítvány az ügybe a vágóhidakat is belehúzta. Azok nem vehettek át tőlük végterméket, ha az tollszedett lúdból készül. A három-négyszeres tollhozam a 38 éve helyben kitenyésztett és nemzeti fajtának minősített hortobágyi fehér lúdnak a fajtanemesítési alapító okiratában is szerepel. .

A struccpolitika kára

A vezérigazgató akkor azt mondta: a probléma országos, hiszen 200 ezres törzslúdállomány van, a tollszedés 4-5 milliárd forintos üzlet, ami kétezer embernek ad féléves munkát. Varga Ferenc szerint egyelőre a termelők nagy része homokba dugja a fejét, várja, hogy kedvezőbbre forduljon a helyzet. De ha az ágazat szereplői nem indítanak eljárásokat, akkor ez nem fog bekövetkezni – tette hozzá. A szakember bízik benne, hogy a tollszedést érintő változásokat legalább a magyar nemzeti fajtáknál vissza lehet fordítani, hiszen szakmailag érthetetlen a Négy Mancs beavatkozása.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik