Nem éppen üdülős nemzet a magyar: egy év alatt mindössze 17 százalékunk jutott el néhány napra pihenni. Úgy tűnik azonban, hogy a hitel nem akadály: a lakáshitellel rendelkezőkre például kétszer annyira jellemző, hogy voltak üdülni, mint azokra, akiknek a vállát nem nyomja ilyen teher – derült ki a TGI riport alapján a Szallas.hu által feldolgozott statisztikai adatokból.
Még a devizahiteleseknél is jellemző
A legkevésbé gátló tényező a diákhitel: akiknek van, azokra több mint kétszer inkább jellemző, hogy voltak üdülni, mint azokra, akiknek nincs. A személygépkocsi-hitelesek, lízingesek és a lakáshitesek pedig majdnem kétszer annyian mennek üdülni, mint azok, akik nem vállaltak be ilyen terhet. Az áruvásárlási hitellel rendelkezők ennél kevésbé bevállalósak, náluk már csak másfélszer akkora az üdülésre áldozók köre, mint azoknál, akik nem törlesztenek ilyesmit.
Fotó: Neményi Márton
A manapság sokat emlegetett devizahitelnél már kisebb a különbség, de a devizahiteleseknél így is 26 százalék azok aránya, akik üdültek, míg az ilyen konstrukcióval nem élők esetében 21 százalék. Egyedül a személyi hitel esetében nem tapasztaltak lényegi különbséget a felmérés készítői.
Mi lehet az oka?
Nehéz megmagyarázni ezt a józan észnek némileg ellentmondó eredményt, azonban arról lehet szó, hogy azok, akik nem vesznek fel hitelt, egyébként is jobban megfontolják, mire költik a pénzüket és hajlamosak a takarékosságra is. Ezzel szemben például a ’karácsonyi LCD tévé hitelesek’ üdüléssel kapcsolatban is jobban elengedik magukat, vagy azok, akik nagyobb összeget, például lakáshitelt törlesztenek, nem akarnak évtizedekig várni egy kis kikapcsolódásra – mondta Szigetvári József, a Szallas.hu ügyvezetője.
Feláldozzuk a hétvégét, hogy nyaralhassunk?
Érdekesség, hogy akik a felmérést megelőző 1 évben a hétvégét is jellemzően munkával töltötték, azokra másfélszer annyira jellemző, hogy voltak üdülni (30 százalék), mint azok esetében, akik inkább otthon pihentek vagy a ház körüli teendőket látták el (19 százalék).
Egyébként is kevesen élünk a hosszabb kikapcsolódás lehetőségével: 12 hónap leforgása alatt csupán a válaszadók 17 százaléka töltötte így szabadidejét, s akik el is jutottak üdülni, azok is jellemzően (70 százalék) csupán egyetlen alkalommal.
