A lakosság ma egy kilowattóra áram után kicsivel több mint 45 forintot fizet, és ezt az árat a hatóság szabja meg. De mi is van benne ebben a 45 forintban? Ezt bontotta ki a Napi.hu.
A lakossági ár csaknem fele a nagykereskedelmi ár, ami tartalmazza a termelői árat, és a nagykereskedő jogszabályban rögzített 1,8 forintos árrését. A termelői ár változó, attól függően, hogy honnan szerzi be az áramot az MVM Partner Zrt., vagyis hogy milyen alapú a termelés, szén- vagy szénhidrogén, nukleáris vagy megújuló-e, illetve hogy hazai vagy import áramról van-e szó. Egyébként Paks és az import a legolcsóbb. Átlagban 17,1 forint a termelői ár.
A következő tényező az úgynevezett pénzeszközök, ami különböző átfolyó tételeket, támogatásokat és a szénfillért is magában foglalja. A 45 forintos egységárból 1,46 forintnyit tesz ki. Ez tulajdonképpen egy adónem. Ezen belül a jövőben lesz egy kis átrendezés, ami azt eredményezi, hogy az áramfogyasztók kénytelenek lesznek 11 fillérrel támogatni a távhő-rezsicsökkentést – hívja fel a figyelmet a lap.
A hálózati díjakra 1,9 forintot fizetünk, az elosztásra pedig 12 forintot, ez a teljes ár több mint 30 százaléka.
Ezek a fix költségek összesen kicsit több mint 34 forintra rúgnak. Az áramszolgáltató árrése (szintén törvényben szabályozott mértékben) mindössze 2,8 százalék, azaz 1,3 forint. Ezt fordíthatják az áramcégek működésre, karbantartásra és beruházásra.
S végül minderre rájön a 27 százalékos áfa, ami további 9,7 forint kiadást jelent.
