A BGF-en a magyar és japán nők kereseti és érvényesülési lehetőségeit vizsgálták. Megállapították: Japánban és hazánkban egyaránt alacsony a nők aránya a gazdasági-politikai felső vezetésben. Ázsián belül Japánban szignifikánsan alacsony a részvételük, Magyarországon pedig az EU országokhoz viszonyítva alacsony ez az arány, magyarázza Hidasi Judit, a BGF professzora, a program magyarországi vezetője. Az oktató ugyanakkor azt is hozzáteszi, a két ország között határozott különbségeket lehet kimutatni.
Kereset és előrejutás
Magyarországon a női vezetők akár 20-25 százalékkal is kevesebbet kereshetnek, mint férfi kollégáik. Japánra ez nem jellemző, ott a posztnak megfelelő fizetés jár, sokszor nemtől függetlenül. Az is igaz viszont, hogy az úgynevezett „glass-ceiling”, azaz üvegplafon – mely megnehezíti, hogy a nők magas pozícióba kerüljenek – Japánban ténylegesen alacsonyabban van, mint Magyarországon. Így náluk – különösen az üzleti világban – nehéz számukra a felemelkedés.
Figyelnek a nőkre
Japánban ma már fokozott figyelem irányul a nők társadalmi szerepvállalására. A 2000-es évek elején egyszer már fellángolt a női arány növelésének kérdése, amely akkor nemcsak a közbeszéd részévé vált, hanem beépült a politikai diskurzusba is. Ez a hullám azonban pár év után lecsengett. Ennek oka elsősorban az volt, hogy Japánnak hirtelen számos gazdasági, társadalmi, természeti problémával kellett megbirkóznia. Mint ismert, a gazdasági válság hatására az ország recesszióba süllyedt, amelyet kormányválságok kísértek, valamint a 2011-es atomkatasztrófa is más irányba terelte a társadalom figyelmét.
A férfiak nem elég erősek
Mára viszont a japán társadalom egyre határozottabban véli úgy, hogy a férfiak uralta vezetés – politikusok, közgazdászok, véleményformálók – egyelőre legalábbis nem látszanak elég erősnek és felkészültnek ahhoz, hogy megbirkózzanak az elmúlt évek kihívásaival, magyarázza Hidasi Judit.
Fotó: Neményi Márton
Az emberek csalódottsága tapintható, úgy érzik, az egykori „bezzeg”-ország lefelé vezető spirálra tévedt, emiatt egyre többen hangoztatják azt, hogy a női vezetők előtérbe kerülése segíthet a problémák enyhítésében.
Felvállalják
A helyi önkormányzati szinteken, a parlamenti képviselők szintjén – Japánban mára 13 százalék a női képviselők aránya, szemben a hazai 10 százalékkal – és a tudomány világában is egyre többen fordulnak a női „potenciál” felé. Különösen megerősödni látszanak a női civilszervezetek, amelyek sokszor ténylegesen felvállalnak olyan problémákat, amelyeket a férfiak vezette intézményes szervezetek nem tudnak vagy nem akarnak megoldani.
Gender Studiest, azaz a Társadalmi Nemek Tudományát hallgató doktori tanulmányokat folytató japán hallgatók is érkeztek a napokban a Budapesti Gazdasági Főiskolára a Josai Nemzetközi Egyetem delegációjával, hogy a BGF hallgatóival együttműködve feltérképezzék a két ország közti, a női vezetők helyzetére vonatkozó különbségeket.