Az új nemzetgazdasági miniszter rövid pórázt kötne a készpénzfizetést kedvelő magyarokra: a vállalatok már más vállalatoknak is csak nagyon bonyolultan fognak tudni készpénzben fizetni, ha Varga Mihály első törvénymódosítási javaslatát megszavazza a parlament.
Háromszázer forint lesz a határ
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséről szóló törvény módosításával előírná, hogy a 300 ezer forintnál nagyobb készpénzes ügyleteknél a szolgáltató írja fel az ügyfele nevét, lakcímét, igazolványszámát (a vállalkozóknál a cégjegyzékszámot is) – figyelt fel a javaslatra az Azénpénzem.hu.
Ez azt jelentené például, hogy az ennél nagyobb banki ki- és befizetéseknél a banknak nyilván kell majd tartania, hogy ki vett fel vagy fizetett be pénzt, vagy esetleg váltott be euróra forintot. Magyarán ezeket az adatokat bármikor elkérheti az adóhatóság is a bankoktól. Ez eddig is így volt, de csak 500 ezer forint felett.
A kereskedők is elfelejthetik a kp-t
Még durvább változás lenne az, ami a cégeket érintené. A kereskedőcégeknek eddig 3,6 millió forintos készpénzes fizetés felett kellett csak átvilágítaniuk a partnereiket. A módosítással azonban már a 300 ezer forint feletti készpénzes ügyleteknél is fel kell majd írni a szolgáltatónak az ügyfél adatait.
Fotó: MTI / Máthé Zoltán
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kereskedőcégek nem fognak készpénzben fizetni beszállítóiknak, hisz mely cég akarna/tudna az adatrögzítéssel vesződni. Egyébként az a szabály megmarad, hogy partnerenként évi 3,6 millió forint felett át is kell világítania a kereskedőnek a beszállítóját vagy vevőjét, ami lényegében egy még bővebb adatrögzítést jelent.
A másik fontos változás, hogy a cég pénzmozgásaiért azt a magánszemélyt is felelőssé tennék, aki legalább 25 százalékban tulajdonos a cégben. Sőt, a vezető tisztségviselőt is tulajdonosként vonhatnák felelősségre abban az esetben, ha nem lehet megállapítani, ki a cég valóságos tulajdonosa.
A magyar közszereplő mentesülne
A törvénymódosítással minden vállalat több adminisztrációra vagy utalásra kényszerülhet, ám egy kivételt hagyna a javaslat. Nem változna az, hogy csak a belföldi közszereplőknek nem kötelességük megjelölni a pénz forrását az átvilágításnál.
Ez a külföldi közszereplőknek kötelező, s az uniós pénzmosás elleni bizottság ennek kiterjesztését elvárná. Ám a törvényjavaslat indoklása szerint ezt azért nem lépik meg, mert “indokolatlanul nagy terhet rónának” a szolgáltatókra, s ezt inkább majd egy későbbi törvénymódosításban tennék meg.
A törvényben javasolt változtatások zöme egyébként uniós elvárás. A készpénzes fizetéseket azért nehezítik uniószerte, mert ez megnehezíti a “fekete kasszák” működtetését, ami növelheti az adóbevételeket és igazságosabbá teszi a versenyt.
Több bírság
A törvény módosítása a bírságon is emelne: azokat a bankokat, biztosítókat, brókereket, pénztárakat, amelyek elmulasztják az ügyfél-átvilágítást vagy nem jelentik be, hogy nem tudták átvilágítani az ügyfelet, akár 500 millió forintra is büntethetnék. A PSZÁF amúgy ennél is nagyobb bírságot javasolt.
