Több száz gazdátlan kutya kerülhetett már Magyarországról külföldi örökbefogadókhoz – számolt be lapunknak több menhely. Sok nyugati országban ugyanis konganak az ürességtől a menhelyek, nincsenek gyepmesteri (köznyelven: sintér-) telepek, s nincsenek gazdátlan ebek. A menhelyesek egybehangzó véleménye szerint ez elsősorban kulturális kérdés: a németek felelősségteljesebb kutyatartók, s ezért nincsenek kóbor kutyák, akiket örökbe kellene adni.
Jobb fejek a németek
„A németeknek még szavuk sincs arra, hogy gyepmester, nemhogy szó nélkül néznék, hogy évi több tízezer kutyát gyilkolnak meg amiatt, mert nincs már a telepen több hely” – tette hozzá Mészáros Gabriella, a Kutya-segélyszolgálat Alapítvány alapítója. Felelősségteljes viselkedésük abban is látszik, hogy nem kizárólag cuki kölyköket keresnek, hanem az idős, beteg, keverék, harapós, pánikolós, fekete vagy nagytestű kutyákat is szívesen befogadják.
(Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt)
Csak ez utóbbi alapítvány már több száz kutyát helyezett ki az Illatos úti gyepmesteri telepről így külföldre, s a szakmabéliek szerint több nagy vidéki kutyamenhely is módszeresen keresi a külföldi gazdikat.
Kivizsgálják az örökbefogadókat
A külföldre örökbeadás egyébként nem egyszerű folyamat, inkább hasonlít egy gyermek örökbefogadására, mint valaminek a megvásárlására. A Kutya-segélyszolgálat például először befogadja a szerintük a magyar örökbefogadók körében legesélytelenebbnek számító kutyákat, feljavítja a lesoványodott, kennelköhögéses, parazitáktól hemzsegő, depressziós állatok állapotát, amelyről folyamatosan tájékoztatja magyar partnerszervezetei mellett két tucat német s jó pár osztrák és svájci partnerszervezetét is.
Amikor aztán azoknál a szervezeteknél jelentkezik egy család, akkor elvégzik a „környezettanulmányt”, s ajánlják nekik a magyar kutyákat. Ha kiválasztottak egyet, akkor a magyar szervezet kiviszi, és a család és a kutya elmehet együtt sétálni. Ha minden stimmel, akkor örökbefogadhatják.
A szegény rokon szegény kutyái
A magyar kutyák importja sok esetben már csak azért is megérheti a német családoknak, mert Németországban internetes hirdetések tanúsága szerint még a menhelyes kutyákért is elég húzós összeget kérnek: 3-400 euróért (90-120 ezer forint) lehet egy-egy gazdi nélkül maradt keverék kutyát örökbefogadni, a fajtatiszta kutyák ára pedig akár az ezer euróig (körülbelül 300 ezer forint) is elmehet.
Nálunk ezzel szemben az Illatos úti ebrendészeti telepen körülbelül 20-30 ezer forintba kerül egy állat befogadása. (Ebből 2800 forintot kér a szervezet magáért a kutyáért, 5000 forintot a chippel ellátásra, 10 ezer forintot az ivartalanításra, és napi 900 forintot az ellátásra.)
(Fotó: Kummer János)
Hömpölygő kutyaáradat
Nálunk a „kínálat” ráadásul szinte végtelen. Becslések szerint legalább 100 ezer kóbor kutya lehet az országban – ezen az év eleje óta kötelező mikrochipes megjelölés valamennyit segíthet. A Magyar Állatorvosi Kamara pénteken megjelent ajánlása szerint a menhelyeknek ezt már a kutya átmeneti befogadásának másnapján érdemes beültetniük a kutyába, tehát már az előtt, hogy jogilag kötelező lenne számukra.
A menhelyek a befogadástól számított 15. napon lesznek a kutya tulajdonosai, azaz innentől büntetheti őket a hatóság a chip hiánya miatt. Az önkormányzati illetékességi körbe tartozó gyepmesterek számára ezért sok esetben nem kötelező a chipezés, mivel csak 14 napig kötelesek tartani a befogott állatokat. Utána vagy elaltatják a kutyákat, vagy pedig átadják valamelyik civil szervezetnek. (A chip egyébként nem alkalmas arra, hogy a kutyát megkeressék vele, ám a már megtalált elcsatangolt ebet be lehet azonosítani, s meg lehet vele keresni az internetes rendszerben regisztrált gazdáját.)
Kölykök és hazugságok
Magyar kutyákat egyébként már korábban is exportáltak: Olaszország például évek óta küzd az egyebek közt Magyarországról származó illegális kölyökkutyaimporttal. Ennek keretében az itt fillérekért felvásárolt kölyköket importálták olasz kutyakereskedőknek – sokszor rossz körülmények között, autók csomagtartójában. A lesoványodott, beteg kölyköket aztán az olasz piacon értékesítették busás haszonnal.
A magyarországi örökbefogadásra esélytelennek ítélt menhelyi kutyák exportja egyébként teljesen legális és – az örökbeadó szervezetek szándékai szerint legalábbis – kutyához méltó.
| A cikkíró (boldog agártulajdonos) megjegyzése |
|
Mi, magyarországi kutyatartók pedig szégyelljük magunkat, hogy az élet, amelyet mi biztosítottunk nekik, nem volt az. Sajnáltuk az időt és a pénzt arra, hogy elvigyük állatorvoshoz egy chipért. Vagy elajándékoztuk az első almot, és aztán csak fogadkoztunk, hogy kipakoltatjuk, de nem csináltunk semmit, majd megszületett a második alom, és már nem volt több ismerősünk, akire kölyköt lehetne sózni. Vagy nem foltoztuk meg a kerítést, pedig tudtuk, hogy lyukas. Ezeken a banális dolgokon áll vagy bukik ugyanis, hogy ma svájci és osztrák családokon múlik, hogy a felelőtlenségünk miatt gazda nélkül kószáló kutyáink, amelyek az etológusok szerint a 1,5-2 éves gyermekek értelmi színvonalán vannak, legalább életben maradhassanak. Egy ivartalanítási műtét körülbelül 10 ezer forintba kerül, s sok menhely szívesen segít. A kerítés javítását azonban még ők sem vállalják. |
:
