A nemzetgazdaságban összességében 4,6 százalékkal nőttek a bruttó átlagkeresetek, így elérték a 223 ezer forintot – áll a KSH legfrissebb statisztikájában. A családi kedvezmény figyelembevétele nélkül számított nettó átlagkereset pedig 144 ezer forint volt. Így mindössze 2 százalékkal haladta meg az előző évit.
A bruttónk
A vállalkozásoknál dolgozók, mint már megszokhattuk, kicsit jobban kerestek, mint a nagy átlag: bruttó 233 700 forintot (ez 7,2 százalékos növekedést jelent tavalyelőtthöz képest).
A közszférában pedig kicsivel kevesebb, száz forint híján 215 ezer volt a bruttó, ami 3,7 százalékos növekedést jelentett. Persze csak akkor, ha nem vesszük figyelembe az átlagot jócskán lerontó közfoglalkoztatottakat, akiknek átlag bruttó 73 200 forinttal kellett beérniük.
A nettónk
Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 144 ezer forint volt, ami mindössze 2 százaléknyi pluszt jelent tavalyelőtthöz képest éves szinten. Ezen belül a fizikai foglalkozásúak átlag 100 300 forintot, míg a szellemi foglalkozásúak 190 500 forintot vihettek haza tavaly.
Az infláció tavaly éves szinten 5,7 százalékos volt, tehát a 2 százalékos nettó növekedés azt jelenti, hogy 3,7 százalékkal romlott a keresetek nettó értéke. A valóságban ennél kicsit jobb is lehet a helyzet, a családi adókedvezmény miatt, de ezt a statisztika “nem látja”.
Fotó: Neményi Márton
A reálkereset-csökkenés még akkor is áll egyébként, ha az átlagot lehúzó közfoglalkoztatási béreket nem vesszük figyelembe. Ugyanis még így is 2 százalékkal kevesebb a nettó keresetek növekedése (3,7 százalék), mint a tavalyi infláció.
A versenyszférában 4,3 százalékkal, a közfoglalkoztatottak nélküli közszférában 2,1 százalékkal nőttek a nettó keresetek.
A legek
A bruttó átlagkereset 2012-ben is a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (459 700 forint), ezt az információ és kommunikáció (410 100 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás) követte (403 900 forint).
A legkevesebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 700 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás (151 400 forint), illetve az építőipar (163 600 forint) ágakban dolgozók kerestek.
Ennyivel dolgoztunk kevesebben
A versenyszféra 34 ezerrel kevesebb embernek volt munkája tavaly, mint tavalyelőtt. Ez konkrtéan azt jelenti, hogy a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 817 ezer fő volt alkalmazásban.
A költségvetési szférában 751 ezren dolgoztak (16,7 ezer fővel többen az egy évvel korábbinál), közülük átlagosan 91 ezren közfoglalkoztatás keretében. A teljes munkaidős közfoglalkoztatottak létszáma 2012. január–decemberben közel négyszerese volt a tavalyelőttinek, ami átlagosan 72,4 ezer főt jelent.
Összességében a nemzetgazdaságban az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában (a közfoglalkoztatottakkal együtt), valamint a megvizsgált nonprofit szervezeteknél tavaly 2 millió 674 ezer fő állt alkalmazásban, 17,1 ezer fővel kevesebb, mint egy évvel korábban. Ha tehát a teljes munkaidős közfoglalkoztatottakat nem számítjuk, akkor az derül ki, hogy 90 ezerrel kevesebb embernek volt rendes munkája.
Mi várható az idei évben?
Idén a nettó bérnövekedés meghaladhatja a bruttó bérekét a “szuperbruttó” kivezetésének köszönhetően, míg a minimálbérek növekedése meghaladja az inflációt. Idén összességében 4 százalékos bruttó és közel 5 százalékos nettó bérnövekedésre számítunk.
Így a vártnál jóval alacsonyabb infláció hatására a reálbérek növekedése elérheti a 1,5 százalékot – mondja a Takarékbank elemzője, Suppan Gergely.
