Gyengült a forint, az eurót kedden kora délelőtt 294,29 forinton jegyezték a bankközi devizakereskedelemben, míg kora reggel 292,76, előző este pedig 292,93 forint volt a jegyzés. A dollárral szemben a forint szintén gyengült, a dollárt délelőtt 221,49 forinton jegyezték a kora reggeli 219,37 és a hétfő esti 220,00 forint után. A svájci frankot a hétfő esti 235,97 forint után kedd reggel 235,60 forinton, délelőtt pedig 238,10 forinton jegyezték. A japán jen a hétfő esti 2,4508 forintról kedd reggelre 2,4610 forintra, majd délelőttre 2,5025 forintra erősödött. Az euró árfolyama kedden délelőtt 1,3278 dolláron állt, jóval a hétfő esti 1,3315 dollár alatt.
Kockázatos az unortodoxia átterjedése az MNB-re?
Londoni elemzők szerint a mostani árfolyam átmeneti, a forint gyengébb szintekre állhat be. Ehhez van mozgástér, bár a kormány tűréshatára ezzel kapcsolatban továbbra is korlátozott. A Goldman Sachs (GS) felzárkózó piacokra szakosodott elemzői felfelé módosították a forint árfolyamára adott távlati előrejelzéseiket, tekintettel arra a kockázatra, hogy az MNB „nem konvencionális eszközökkel” juttat pótlólagos likviditást a gazdaságba. A ház háromhavi távlatban 292 forintos, hat- és tizenkét havi távlatban 303 forintos euróárfolyamot vár az eddigi 282, 285 és 288 forintos prognózisok helyett. A GS szerint az eddigi forintgyengülés hajtóereje az MNB élén esedékes váltással kapcsolatos növekvő piaci aggodalom volt.
Mi lesz a devizahitelesekkel?
Az a tény, hogy csupán az MNB esetleges új pénzügy-politikai céljainak megemlítése ilyen erős reakciót eredményezett, arra vall, hogy a forintgyengülés folytatódhat, az árfolyam érzékeny marad a helyi fejleményekre – közölte a GS. Ugyanakkor szűkíti a forintgyengülés mozgásterét, hogy a háztartások devizaalapú ingatlanhitel-állománya még mindig a magyar hazai össztermék (GDP) éves értékének 17 százalékával egyenlő, és ennek tőke- és kamattörlesztései évente a GDP-érték 3,2 százalékát teszik ki. A GS szerint minden 10 százaléknyi forintgyengülés a GDP-érték 0,3 százalékával növelné a háztartások adósságszolgálati költségeit, ami a magánszektor éves fogyasztási kiadásainak 1,5 százalékával lenne egyenlő. A közvetlen gazdasági költségeken túl a forint elhúzódó gyengeségének politikai ára is lenne, különösen a jövő évi választási kampány kezdete előtt.
Akát Matolcsy, akár nem…
A Barclays elemzői legújabb elemzésükben úgy fogalmaztak, hogy akár Matolcsy György lesz az új MNB-elnök, akár nem, az mindenképpen nagyon valószínű, hogy a nemzetgazdasági miniszter által a követendő monetáris politikáról nemrégiben hangoztatott nézetek a Fidesz nézetei, amiket osztani fog a jegybank új vezetője, bárkire essen választás. A Barclays londoni elemzői ez alapján valószínűsítették, hogy az MNB a vezetőváltás után mennyiségi enyhítésbe kezd vállalati kötvények és állampapírok másodpiaci felvásárlásával. A JP Morgan szintén azt jósolta, hogy a jegybanki vezetőváltás után a kormány várhatóan az eddiginél aktívabb növekedésösztönzésre kéri majd az MNB-t. A ház londoni elemzői szerint az MNB élén esedékes váltás a következő hónapok fő kockázata a magyar gazdaságban.
A nemzetgazdasági miniszter korábban nyilvánvalóvá tette, hogy az MNB-nek – szerinte – pontosan azokkal az eszközökkel kellene támogatnia a növekedési fordulatot, amelyekkel a Fed, az EKB és a Bank of England él. A kormányfő egyelőre nem árulta el, ki lesz a jegybank elnöke. Azt mondta: semmilyen döntés nem született még, csak annyi biztos, hogy még egyszer „offshore spekuláns” nem kerülhet az MNB élére. Mindezt arra a felvetésre mondta, miszerint lehetséges-e, hogy Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter váltsa Simor Andrást márciusban a központi bank élén. Orbán Viktor hozzátette, minden döntésnél azt nézi, mi teszi könnyebbé, egyszerűbbé, biztonságosabbá és kiszámíthatóbbá az ország életét.
Baj az, ha gyenge a forint?
A gyengébb forintot azért nem tartja a kormányzat olyan veszélynek, amit minden áron el kell kerülni, mert az ország gazdasági össztermékének jelentős részét adó exportőröknek eleve kedvez, ha gyenge a forint, hisz a vevőiktől eurót vagy dollárt kapnak, így gyakorlatilag olcsóbb lesz minden forintban keletkező költségük. A gyenge forinton leginkább az importból kereskedő cégek, illetve a devizában eladósodottak buknak, de utóbbiaknak ott van az árfolyamgát, amely a forint esetleges gyengülésének költségeit megosztaná három szereplő között: részben a bank, részben az állam és részben a hitelfelvevő állná, ám utóbbi is csak évek múlva (a következő parlamenti választások után). Drágább lenne ugyanakkor minden importcikk, a banán, a ruha, az autó (még az itt gyártott autókhoz is sok elemet külföldről hoznak be a cégek).
Másként számol az Equilor
Az Equilor Befektetési Zrt. 4,5-4,75 százalékos alapkamatot és 290 forintos euró árfolyamot vár az év végére, miközben a márciusi jegybanki elnökcsere előtt a forintpiacon erős kilengések mellett nem tartja kizártnak a 300-315 közötti euró/forint árfolyamot sem. A cég előrejelzése szerint az év második felében 280-290 forinton stabilizálódik az euró árfolyama, az infláció éves átlagban 4,4 százalékra, az év végére 3,9 százalékra csökken a decemberi 5 százalékról. A befektetési szolgáltató 2013-ban 0,4 százalékos GDP-növekedéssel számol, lefelé mutató kockázatokkal. A magyar részvények közöl az OTP-t, a Richtert és a Magyar Telekomot ajánlja vételre az Equilor, a külföldiek közül török és orosz részvények mellett egyes fejlett és fejlődőország-beli bankrpapírokat, valamint a kínai piacon jó pozíciókkal rendelkező Apple-t, vagy BMW-t.
