A Nemzetgazdasági Minisztérium ezt közölte a lappal, amikor arról érdeklődtek, milyen intézkedésekre gondolt a miniszter, aki a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy a jegybanknak “legalább 12-16 eszköze” lehetne, hogy segítse a növekedési fordulatot.
A világ vezető jegybankjai által a válság kezdete óta alkalmazott nemkonvencionális monetáris politikai eszközök egy része a bankoknak nyújtott likviditás. Ezek célja a tömeges bedőlések megelőzése volt – hasonlóan a valamivel később bejelentett vállalati kötvény-, illetve jelzáloglevél-vásárlásokhoz. Ezek a magyar gyakorlatból sem hiányoztak, swap-programokat az MNB már 2008 októberében meghirdetett. A devizalikviditás-nyújtás az „új MNB” eszköztárába is bekerülhet, de ehhez az EKB-val, esetleg a svájci jegybankkal közös programok kellenének.
A Fed mennyiségi lazítási programjai az állampapír-hozamok és a jelzáloglevél-hozamok leszorításával a befektetőket a kockázatosabb eszközök vásárlása felé próbálják szorítani. Ezt a magyar piacon nehéz megismételni, hiszen a jelzáloglevél-piac kicsi, vállalatikötvény-piac pedig gyakorlatilag nem létezik. (Az MNB 2010-ben indított egy jelzáloglevél-programot, amely azonban “érdeklődés hiányában” még abban az évben lezárult.) A következő logikus lépés a Fed részéről a részvényvásárlás lehet – ez az MNB esetében sem zárható ki, bár kérdéses, hogy mekkora lendületet adhat a gazdaságnak, ha “állami” részvények parkolnak a jegybanknál.
A reálgazdaságot közvetlenül befolyásoló lépések közül a Bank of England “funding for lending” programja emelhető ki, amelynek keretében a pénzintézetek kedvező feltételekkel kapnak finanszírozást, amennyiben abból lakásépítéseket, kisvállalatokat hiteleznek. A tapasztalatok nem túl bíztatóak – de nem zárható ki hasonló konstrukció Magyarországon sem – ismerteti a Világgazdaság.
