Ha az élelmiszerfogyasztási statisztikákból indulunk ki, akkor Magyarországon az elmúlt évtized alatt mindenkinek nádszáldereka és kockahasa lett. A háztartások 2010-es kiadási naplóiból a Központi Statisztikai Hivatal arra jutott: 2004-ben még 506 kilogramm élelmiszert fogyasztottunk (tojás nélkül, de italokkal együtt számolva), míg 2010-ben ennél körülbelül 50 kilóval kevesebbet.
A magyarok átlagosan csak háromnegyedannyi gyümölcsöt, zöldséget és krumplit ettek a statisztikusok szerint, mint hat évvel korábban. 2010-ben már jó, ha heti fél kiló gyümölcsöt (értsd: körülbelül két almát) megettünk, s hasonló a zöldségfogyasztásunk is krumpli nélkül.
Fotók: Kummer János
Még a kenyérfélékből is 13 százalékkal kevesebb kilót fogyasztottunk, igaz, még így is 83 kilót eszünk meg egy évben. A húsfogyasztás körülbelül 6 százalékkal esett vissza, így heti egy kilogramm húst eszünk, leginkább baromfit és sertést. Körülbelül heti 10 deka felvágott, szalámi vagy kolbász jut egy átlagos családban egy-egy tányérra. Vagy 15 százalékkal csökkent a tejfogyasztás is.
Hiszünk a reklámoknak
Miből fogyasztottunk hát többet? Két agyonmarketingelt, de nem túl tápanyagdús termékből: joghurtból és ásványvízből. Ma már évi 12 liter joghurtot, kefirt és tejfölt fogyasztunk, évente átlagosan fél százalékkal többet, mint az előző évben. Ásványvízből viszont másfélszer annyit (!) iszunk, átlagban fejenként heti egy litert.
Dél-alföldi dőzsölés
Az élelmiszerfogyasztásban nagy regionális különbségek vannak. Az ország élelmiszerkosarában, a Dél- Alföldön évi 105 kiló zöldséget és 55 kiló gyümölcsöt fogyaszt az „átlagpolgár”. Ezzel szemben a legvárosiasodottabb régióban, Közép-Magyarországon a két kategória együtt 122 kilót ad ki. Évi húsz kilóval kevesebb kenyeret is fogyasztanak átlagosan az utóbbi térségben, s 27 kilóval több húst.
A regionális különbségek – és az élelmiszerfogyasztás csökkenése összességében arra is utal, hogy többet étkezik a család házon kívül. Ez valószínűleg zömében magyarázat arra, hogy miért csökken például a burgonya és a hús fogyasztása. Ám ha azt nézzük, hogy átlagosan 10 százalékkal esett vissza az elfogyasztott élelmiszer, akkor is kiemelkedik, hogy a drága zöldség-gyümölcs kategóriából egyre kevesebbet vásárolnak az emberek.
Az árak ez alatt a hat év alatt ráadásul nem keveset nőttek a KSH adatai szerint (infláció nélkül számolva): a csirke 44 százalékkal drágább, a kenyér 37 százalékkal, a krumpli 39 százalékkal, a paradicsom 51 százalékkal került összességében többe. A zöldség-gyümölcs kategóriában alig találni 40 százalékos növekedés alatt
Kütyüre azért futja
Nem spóroltunk viszont a különböző elektronikus eszközökön. A KSH adatai szerint 2000-ben még csak minden negyedik embernek volt mobiltelefonja, ma egy magyar lakosra átlagosan 2 telefon jut (1,78 darab). Majdnem ennyire drámaian nőtt a háztartásokban található számítógépek száma: egy tucat év alatt ötször annyi számítógép lett, s ma már a családok háromnegyedében van.
