Gazdaság

Tévedés, hogy senki ne lehetne mellékállású katás

Egy adószakértő szerint a törvény alapján senki sem élhet a mindössze havi 25 ezer forintos adófizetéssel járó mellékállású tételes kisadózás lehetőségével. Az adóhatóság és egy másik adószakértő szerint ez nem így van.

Angyal József okleveles adószakértő szerint a törvény jelenlegi szövege (és itt a „valamelyike” szóval van gondja) azt jelenti, hogy egyetlen katás (!) sem lehet nem főállású katás (azaz mellékállású, akinek mindössze havi 25 ezer forint tételes adót kellene fizetnie). De nézzük csak, mit mond pontosan a törvény:

Ki lehet főállású katás?

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról (kata) és a kisvállalati adóról szóló törvény határozza meg, ki lehet főállású kisadózó.

„2. § 8.főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgyhó bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek valamelyikének:

a) legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll,

b) a társadalombiztosítás ellátásairól és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) szerinti kiegészítő tevékenységet folytatónak minősül,

c) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek alapján külföldön biztosított személynek minősül,

d) a kétoldalú szociálpolitikai, szociális biztonsági egyezmény alapján más államban biztosítottnak minősül,

e) olyan magánszemély, aki 2011. december 31-én – a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény alapján megállapított – I., II., vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra volt jogosult, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 32-33. §-a alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesül, vagy

f) rokkantsági ellátásban részesül és egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű;”

Angyal József szerint a törvény szövege alapján azért nem lehet senki nem főállású kiadózó, mivel a felsorolt feltételek „valamelyike” biztosan nem fog teljesülni. Mert hogy senki sem lehet egyszerre heti 36 órában biztosított, ezzel egyidejűleg kiegészítő tevékenységet folytató, ezzel egyidejűleg külföldön biztosított, ezzel egyidejűleg más tagállamban biztosított, ezzel egyidejűleg rokkant ellátásban részesülő.

A törvény helyes szövege szerinte a következő lenne: főállású kisadózó: az a kisadózó, aki a tárgy hónap bármely napján nem felel meg az alábbi feltételek egyikének sem. Ezért szerinte sürgős törvénymódosítás szükséges. Az adóhatóság és más szakértő szerint azonban rendben van a jelenlegi szöveg, vagyis Angyal József értelmezése nem helyes.

Vagy, vagy

Az adóhatóság az idézett szövegből azt olvassa ki, hogy ha a katás kisadózó akár az adott hónap egyetlen napján nem felel meg valamelyik törvényben foglalt feltételnek, akkor főállású kisadózó lesz (azaz havi 50 ezer forint katát megfizetésére kötelezett).

Ez szerintük azt jelenti a gyakorlatban, hogy ha valakinek pl. munkahelyváltás miatt akár csak egyetlen napig nincs munkája (így nem áll 36 órát meghaladó munkaviszonyban aznap), akkor ő főállású katásnak minősül. Függetlenül attól, hogy a hónap összes többi napjára megvolt a 36 órás munkaviszonya. (Vagyis erre nem árt ügyelni, ha valaki nem főállású katás.)

De ha teljesül a felsorolás valamelyik pontja, vagyis a példánál maradva az adott hónap minden napjára igaz az, hogy heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszonyban áll, akkor értelemszerűen „nem főállású katásnak” minősül (azaz 25 ezer forint/hó katát kell fizetnie). A NAV szerint a törvény szövegéből ez egyértelműen levezethető.

Vagyis a szövegből az adóhatóság értelmezése szerint az következik, hogy nem főállású kisadózó az, aki a tárgyhó bármely napján megfelel a felsorolt feltételek valamelyikének (vagy az egyiknek, vagy a másiknak).

Az RSM DTM adószakértője, Kalocsai Zsolt is azt mondja: rendben van a törvény szövege. Viszont több ponton is téves szerinte Angyal József törvényértelmezése. Ezek egyike csak, hogy a 36 órás munkaviszonyt egyetlen foglalkoztatással kapcsolatos jogviszonyban kell vizsgálni. Azaz az egyidejűleg fennálló munkaviszonyokban előírt munkaidőt nem lehet összeszámítani – jegyezte meg.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik