Az HSBC – a mérlegfőösszeg alapján legnagyobb brit székhelyű pénzügyi szolgáltató csoport – közgazdászai a következő egy év magyarországi növekedési kilátásairól befektetők számára összeállított átfogó értékelésükben közölték, hogy az eddig várt 1 százalékos visszaesés helyett most már 1,3 százalékos GDP-visszaesést várnak 2012 egészére a magyar gazdaságban. Jövő évre szóló prognózisukban meredeken, 1,3 százalékról 0,5 százalékra csökkentették az általuk valószínűsített növekedési ütemet.
Ennek okai között említették, hogy véleményük szerint a Magyarországon újonnan termelésbe álló autóipari kapacitások a korábban vártnál kisebb mértékben járulnak hozzá a növekedéshez, és még ezt a hozzájárulást is ellensúlyozza, hogy más szektorok az eddig becsültnél gyengébben teljesítenek.
A londoni City elemzői közösségében van ennél derűlátóbb és jóval borúlátóbb előrejelzés is.
A UBS az idei év egészére 0,9 százalékos GDP-visszaesést, jövőre 0,6 százalékos, 2014-re 1,5 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban. Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) úgy véli, hogy idén 1,5 százalékos GDP-visszaesés valószínű a magyar gazdaságban, és a recesszió áthúzódik a jövő évre is. Ugyanezt jósolták az európai felzárkózó térség jövő évi kilátásairól összeállított új előrejelzésükben az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakelemzői is. Az ő várakozásuk szerint a magyar gazdaság a következő 18 hónap legnagyobb részét recesszióban tölti, tekintettel a költségvetési szigorra, a gyengülő külső keresletre és arra, hogy egyelőre nincs előrelépés az új IMF-megállapodás ügyében.
Az HSBC londoni elemzői is a magyar GDP-előrejelzésük rontásának okai között említették a költségvetési szigor és az autóipari beruházások vártnál gyengébb növekedési hozzájárulása mellett az IMF/EU-megállapodás hiányát. A ház szakértői szerint ugyanis egy új IMF/EU-program kedvezően hatott volna a magyarországi növekedési kilátásokra, mivel erősítette volna a gazdaságpolitika hitelességét, és így javíthatta volna az üzleti és a fogyasztói bizalmat.
Az HSBC londoni közgazdászai szerint azonban az új IMF/EU-megállapodás jelenleg “nincs látótávolságon belül”.
Egy másik globális pénzügyi szolgáltató csoport, a Goldman Sachs (GS) londoni befektetési részlegének felzárkózó piacokkal foglalkozó szakértői Magyarországról összeállított, ugyancsak a hétvégén ismertetett átfogó helyzetértékelésükben ugyanakkor 50 százalékra becsülték annak az esélyét, hogy 2013 végéig létrejön a megállapodás az új IMF/EU-programról.
A GS elemzői szintén annak a véleményüknek adtak hangot, hogy a magyar adósságdinamikának és a növekedésnek is “jót tenne” egy új IMF/EU-megállapodás, mivel tartósan csökkenthetné a magyar befektetési eszközök kockázati felárát – így az állampapír-hozamokat is -, emellett a kiszámíthatóbb gazdaságpolitika új beruházásokat vonzhatna a magyar gazdaságba, elősegítve a növekedés beindulását.
A Goldman Sachs londoni közgazdászai szerint azonban Magyarország a jelenlegi költségvetési fegyelem fenntartásával így is stabilizálni tudja GDP-arányos közadósság-rátáját a mostani, 77 százalék körüli szinten. A ház elemzőinek saját becslése szerint középtávon hozzávetőleg a GDP-érték 0,8 százalékának megfelelő elsődleges – vagyis kamatfizetés nélkül számolt – többletet kell elérni az államháztartási egyenlegben a jelenlegi adósságarány szinten tartásához.
Ez kevesebb, mint a mostani elsődleges többlet, ám ahhoz, hogy a teljes körű államháztartási hiány a hazai össztermék 3 százaléka alatt maradjon, az elsődleges többletnek mindenképpen növekednie kell, legalábbis mindaddig, amíg a kötvényhozamok legutóbbi csökkenése nem tükröződik teljes mértékben az átlagos adósságszolgálati költségekben – fejtegették elemzésükben a Goldman Sachs londoni közgazdászai.
A GS szakértőinek számítása szerint a hosszú távú sikeres adósságcsökkentéshez is magasabb elsődleges többlet kell. A cég elemzői közölték: saját “konzervatív” becslésük alapján tartósan 2,0 százalékos elsődleges államháztartási többletet kellene elérni ahhoz, hogy a magyar közadósság 2027-ig – vagyis a következő 15 évben – az 55 százalékos alkotmányos felső tűréshatárra csökkenjen a GDP-hez képest.
