Az adóhatóság két éve 1864, tavaly 1082, az idén az első háromnegyedévben 1452 ilyen vizsgálatot indított. A találati arány viszonylag magas, a vizsgálatok 78-83 százaléka megállapítással zárul. Az egy főre, vizsgálatra jutó adókülönbözet egyre nagyobb értéket képvisel: 2010-ben kilencmillió, tavaly tízmillió, idén az első háromnegyedévben 11,5 millió forint volt.
A revizorok a korábbi kiválasztási szempontok mellett – óriási lakóház, drága autó vásárlása, tagi kölcsön nyújtása – azt is figyelni kezdték, hogy élnek a csaló cégek tulajdonosai, vezetői és az ezekből hasznot húzók. Ez főleg annak fényében fontos változás, hogy a közelmúltban bírósági ítélet is született, amely kimondta: a vállalkozásban elkövetett csalásokért nemcsak az ügyvezetés, hanem a cégből hasznot húzók is felelősségre vonhatók. Egy-egy ilyen fülön csípett csaló duplán rosszul jár: egyrészt felelnie kell a céges csalásokért, a jövedelemeltitkolásokért, másrészt azért is, mert magánszemélyként sem adózott a vagyona után – írja a lap.
