Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerdai bejelentése szerint 27 százalékra emelnék a béren kívüli juttatások után fizetendő egészségügyi hozzájárulást (eho).
Írásos anyag még nincs a részletekről, de ez első ránézésre azt jelentheti, hogy például az Erzsébet-utalványra ugyanannyi lesz a munkáltató közterhe havi ötezer forintig, mint felette. Ami egyébként adminisztrációs szempontból némi könnyebbséget jelenthet a cégeknél, mert nem kell külön kezelni adózás szerint a juttatásokat.
Egyformán adózna az összes juttatás
Ha ezt kell érteni a bejelentés alatt, akkor ez azt jelenti, hogy értékhatártól függetlenül 51,17 százalékos közterhet kell fizetnie a munkáltatónak az összes juttatásra. S megszűnik a kedvezményes 30,94 százalékos adózás az értékhatár alatt.
S ugyanez vonatkozhat a többi, eddig kedvezményes adózású béren kívüli juttatásra is. A munkahelyi étkeztetést például eddig havi 12 500 forintig, az iskolakezdési támogatást évente a minimálbér 30 százalékáig, az önkéntes pénztári hozzájárulásokat havonta a minimálbér 30, illetve 50 százalékáig adhatta kedvezményes adózással a munkáltató. S hasonló lehet a helyzet a Széchenyi Pihenőkártyával (SZÉP kártya) is, ahol most elég magasan, 450 ezer forintnál húzták meg a kedvezményes adózás határát. Magasabb lehet a bérletpénz közterhe is.
Tényleg ezt akarja a kormány?
A CafeteriaTrend szakértője, Fata László szerint nehéz megmondani ma, hogy a bejelentés alapján pontosan milyen változásokra is számítsanak a munkáltatók. Nem került említésre például, hogy megmarad-e az adóalapnál az 1,19-es szorzó. Mert jelenleg ezzel megfejelve kell a béren kívüli juttatások után megfizetni a 16 százalék szja-t és a 10 százalék ehót. S ugyanígy 1,19-es alapra kell leróni az „egyes meghatározott juttatások” után a 16 százalékos szja-t és a 27 százalékos ehót. (az „egyes meghatározott juttatások” közé tartozik például a havi 5000 forint feletti Erzsébet-utalvány, vagy az évi 500 ezer forint feletti béren kívüli juttatás is).
Ha azt halljuk, hogy a szuperbruttót kivezetik, felmerülhetne éppen az is, hogy a cafeteriánál is megszűnik a szorzó – vetette fel Fata László.
Az sem látható most még egyértelműen szerinte, hogy vajon az összes béren kívüli juttatásnál emelkedik az eho kulcsa, vagy lesznek kivételek. Kérdés, hogy például a kormány által is sikeresnek ítélt SZÉP kártyára és Erzsébet-utalványra is magasabb lesz-e a közteher. Mert logikusan arra lehet számítani, hogy ha nő a közteher, akkor kevesebb juttatást adhatnak a cégek. Vagyis a felfutóban lévő két új cafeteriaelem forgalma is megcsappanhat. Tényleg ezt akarja a kormány? S mi lesz akkor az utalványforgalomból finanszírozott Erzsébet-programmal, például a szociális üdültetéssel?
Burkoltan, de a multikat adóztatnák?
A szakértő szerint a nagyobb (multi) cégeknél általában elterjedtebb a cafeteria, és ezeknél a cégeknél jellemzőbb a nagyobb értékű juttatás. A hazai kkv-knál viszont kevésbé szokásos béren kívüli juttatást adni a dolgozóknak, s náluk az összegek is átlagban kisebbek. Ezt kutatások is kimutatták, akárcsak azt, hogy a tavalyi adóemelés is visszavetette a munkáltatók juttatási kedvét.
Ruszin Zsolt adószakértő ezt úgy fordította le: a bejelentés a nagyvállalatokról, multinacionális cégekről szóló intézkedés. De még így is megtakarítanak, ahhoz képest, mintha bért fizetnének – tette hozzá. Ami igaz is, annak ellenére is, hogy 51,17 százalékos lesz az adóterhelés.
De hogy valóban a nagy cégek fognak-e többet fizetni, az nem biztos. Mert mint Fata László megemlítette, jó esély van arra, hogy inkább a juttatások nettó értéke csökken. Nem kizárt ugyanis, hogy a cégek a bruttó cafeteirakeretet változatlanul hagyják. Mert így a költségük nem nő. Viszont a dolgozóik nettóban kevesebb juttatást kaphatnak.
A minisztérium szerint így is megéri majd a cégeknek
Érdekes, hogy míg a statisztikák azt mutatják, hogy kevesebb béren kívüli juttatást adtak a cégek az idei adóemelés miatt, a Nemzetgazdasági Minisztérium erre nem számít jövőre. Legfrissebb közleményükben legalábbis azt írják: a munkáltatóknak még a megemelt ehóval is megéri majd béren kívüli juttatásokat adni.
S itt arra hivatkoznak, hogy a munkabéreket a teljes munkáltatói költség arányában 49 százalékos elvonás terheli, míg a béren kívüli juttatásoknál ez csak 34 százalék lesz. Ezért is bíznak abban, hogy 40 milliárd forint többletbevételük keletkezhet majd jövőre az eho-emelés miatt.
