Az eredeti tervek szerint az a (legalább három hónapja nyilvántartott álláskereső) kaphatna októbertől állami lakhatási támogatást, aki hajlandó rá, hogy az állandó lakóhelyétől 100 kilométernél messzebb vállaljon munkát. Feltéve, hogy a havi nettó jövedelme kevesebb a minimálbér kétszeresénél (ez nettó 120 ezer forint) és másfél éven belül nem éri el a nyugdíjkorhatárt. Pályakezdők is megkaphatják a támogatást.
Kicsit lazítottak a feltételeken
A feltételeken most annyit változtattak, hogy a pályakezdőknél és a csoportos létszámleépítésben érintetteknél nem vizsgálják azt, hogy legalább három hónapja nyilvántartott álláskeresők-e – jelentette be Czomba Sándor, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára a csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón. Továbbá akkor is járhat a támogatás, ha a munkavégzés helye 100 kilométernél közelebb van, de a tömegközlekedéssel csak napi hat óránál több utazással érhető el.
Aki élne a lehetőséggel, annak a munkaviszony megkezdése előtt 5 nappal kell igényelnie a támogatást, a munkaszerződés bemutatásával. A szerződésnek legalább heti 20 órás rendszeres munkára és jövedelemre kell szólnia.
Mennyit kaphat, aki költözik a munkáért?
A támogatást maximum a minimálbérnek megfelelő összegre lőtték be eredetileg (jelenleg 93 ezer forint), és legfeljebb másfél évre adnák. Az összeg 60 százaléka a bérleti díjra, 40 százaléka a közüzemi díjakra mehetne, azzal a kitétellel, hogy az első 6 hónapban a bérleti díj és közüzemi díjak, a második 6 hónapban kizárólag a bérleti díj, a harmadik 6 hónapban pedig csak a közüzemi díj támogatható.
Ezt most pontosították. Tehát a lakhatási támogatás 18 hónapig adható, összege fix, amely hathavonta változik: az első hat hónapra 100 ezer, a másodikra 60 ezer, a harmadikra 40 ezer forint támogatás adható, amelyből a bérleti díj és a rezsiköltség finanszírozható, számlával igazolva – ismertette az államtitkár. Hozzátette, hogy ha a család együtt költözik, és többen is jogosultak a támogatásra, akkor magasabb az összeg. Abban nincs változás, hogy a kormányrendelet október elsején lép hatályba.
Mennyibe kerülhet?
Jelenleg csaknem 527 ezer nyilvántartott álláskereső van, közülük alig több mint 53 ezren kapnak munkanélküli ellátást (vagyis ennyien vannak, akik 3 hónapnál rövidebb ideje munkanélküliek). Eszerint ma több mint 473 ezren lehetnek elvileg jogosultak a lakhatási támogatásra, már ha kapnak munkát 100 kilométernél messzebb és vállalják a költözést.
Az Index kiszámolta, hogy ha tízezer ember élne a lehetőséggel, az másfél év alatt több mint 11 milliárd forintba kerülne az államnak. Persze bevétel is lenne belőle, az adózás útján.
Lenne rá fogadókészség
A Profession.hu rendszeresen méri virtuális állásbörzéin, mennyire vagyunk hajlandóak költözni a munkáért. Adataikból az derül ki, hogy az idén a korábbinál kicsit rugalmasabbak lettünk. Ezt mutatja, hogy tavaly még nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy kizárólag saját lakóhelyén hajlandó dolgozni, idén viszont már csak öt százalékuk adott hasonló választ. Ezzel párhuzamosan 36-ról 38 százalékra nőtt azok száma, akik egy jobb pozíció megszerzéséért hajlandóak lennének költözni.
A Századvég nemrégiben készült felmérése igazolta a lakhatási támogatás létjogosultságát. A megkérdezettek csaknem háromnegyede válaszolta azt, hogy ösztönzőleg hatna rá, ha az állam bérlakás-támogatással segítené abban, hogy a lakóhelyétől távol vállaljon munkát. Kiderült az is, hogy az alacsonyabb összegű bértámogatást a válaszadók kevésbé gondolják ösztönzőnek, mint a bérlakás-támogatást.
