A szakma évtizeden át meghatározó rendezvénye egyfajta mutatója is annak, hogy éppen milyen a lakáspiac, ezt a kiállítók és látogatók számából is le lehetett mérni. Az, hogy a vásár elmarad, szintén sokat mondó.
Nagy baj van
Alig épül új lakás. Az építő cégek egy része tönkrement, közülük a magyarok csődöt jelentettek, a külföldiek kivonultak. A használt lakások adásvétele beszűkült. Nincs igazán fizetőképes kereslet a piacon. A bankok szinte alig hiteleznek. A most beindított kamattámogatás és szocpol (3 bank kínálja) nem mozdította meg a piacot. Magyarán ez a szektor befuccsolt – sorolja a szervező, miért is marad el a vásár.
Állami pénz nélkül nem megy
Állami pénz nélkül eddig sem működött igazán, pontosabban most derült ki kristálytisztán – amit persze eddig is tudtunk -, hogy önmagában a lakáspiac nem képes működni Magyarországon – tette hozzá. S mivel az elmúlt években hektikus, kiszámíthatatlan, hosszú távra tervezhetetlen volt az állami szerepvállalás, ez a mostani válságidőszakban sújtja leginkább ezt a szektort.
Fotó: Kummer János
Az idei évre az állam által tervezett 6 milliárdos lakáscélú költségvetés elenyésző a 2000-es évek közepén megvalósult 230 milliárdhoz képest, aminek csaknem a fele visszavándorolt a költségvetésbe adók és járulékok formájában.
Jövő tavaszra újra meghirdetik
A Lakásvásár Média Csoport mindennek ellenére optimista és bízik a lakáspiac feltámadásában. Így a jövő év tavaszára betervezték a 21. budapesti lakásvásárt, bízva a jelentősebb állami és banki szerepvállalásban.
Mert új lakásra szerintük mindig szükség van. Már csak az egészséges 1 százalékos újratermelés miatt is (ez évente valamivel több, mint 40 ezer lakást jelentene). Na meg azért is, mert szükség lenne a lakhatatlan félmilliós lakásállomány lecserélése, valamint a szociális vagy közösségi bérlakásállomány növelésére is.
A vásár 2002-ben 40 kiállítóval indult, és 2005-2006-ban volt a csúcson, csaknem 200 kiállítóval. Idén tavasszal ismét csupán 40 kiállító vett részt a vásáron, ami jól jelezte: a piac haldoklik.
