Talán nem véletlen, hogy a kormány éppen most és ilyen nagyságrendben próbál rendet vágni az uniós pénzek felhasználásánál. Pontosan tizennyolc rendelettel. Többek között döntött jó néhány új pályázat kiírásáról, arról, hogy ahol akadozik az uniós pénzek felhasználása, ott meg kell vizsgálni, hogyan lehetne gyorsítani, és arról is, hogy a még csak ötletként létező terveket konkrét formába kell önteni. Hiszen a számok (és például az Állami Számvevőszék nemrégiben megjelent kritikája is) azt mutatják, hogy nem állunk túl jól az uniós pénzek lehívásával. Lassan és kevés pénzt hívtunk le addig.
A 2007–2013-as pályázati ciklusnak nemsokára vége, tehát ha szeretnénk minél több tervet megvalósítani, akkor nem sokáig várhatunk már. Annál is inkább, mert a következő, 2014–2020-as időszak uniós keretösszege is függ attól, most mennyit sikerül lehívnunk.
Az új tervek között a leghangsúlyosabb a turisztika fejlesztése, de a közlekedés, az energetikai és humán programok is bekerültek a támogatásra kijelölt projektek közé. A gazdaságfejlesztésen belül pedig a kutatás-fejlesztésre háromszor több pénz lehet, mint amennyit az első négy évben a célra szántak.
Új projektek
Számos beruházás jóváhagyásáról is döntött a kormány. Így például 1,3 milliárdot meghaladó a közép-magyarországi régión belüli közlekedési kapcsolatok fejlesztésére jóváhagyott projektösszeg. Ebből Nagytarcsán 4,5 kilométer utat újíthatnak fel. A debreceni villamoshálózat fejlesztésének támogatását pedig több mint 531 millió forinttal emelték meg.
Új pályázatokat írnak ki az energiahatékonyság növelésére, például a költségvetési szerveknél és a távhőellátásban. Lehetőség nyílhat olyan pályázatokra is, amelyek nyertesei megújuló energiákkal állítanának elő hő- és villamos energiát, és újabb épületenergetikai fejlesztési pályázatok nyílhatnak. Megújuló energia felhasználásra 40 milliárdot csoportosítanának át, energiahatékonyságra pedig 54 milliárdot.
Kecskeméten megújulhat a közösségi közlekedés, amire 1,4 milliárd feletti összeget hagytak jóvá. Tornyosnémeti és az országhatár között M30 számon gyorsforgalmi út épülne, 5 milliárdból. Zircen a települési szilárdhulladék-lerakó szennyezte a környezetet, aminek megszüntetésére több mint 1,3 milliárd forintot hívnának le. Hasonló projekt indul Kiskunhalason, csaknem 1,6 milliárdból és a Kelet-Pest és Nógrád megyei hulladéklerakónál, majdnem 2 milliárdból. Dánszentmiklós–Nyáregyházán pedig a szennyvízelvezetést fogják korszerűsíteni, több mint 1,2 milliárdból, s hasonló összegből oldanák meg Okány szennyvízcsatornázását is.
A 2-es metrónál pedig a kocsik cseréjét fedeznék uniós pénzekből, amennyiben ehhez hozzájárul az Európai Bizottság.
Jóváhagyták 1,9 milliárd feletti összeggel a tehetséghidak programot is, melynek célja elég titokzatosan hangzik: a tehetséggondozás eddig elszigetelt elemei között kapcsolatot teremtenének. A sajátos nevelési igényű gyerekek integrációjára pedig 2,3 milliárdot hagytak jóvá. Ebből például a pedagógia szakszolgálatot támogatnák, valamint azt, hogy a jó gyakorlatokat megosszák, s az ország minden pontján egyforma színvonalú legyen az ellátás.
Turizmus
Az eddig csak ötlet szintjén lévő turisztikai projekteket a kormány döntése szerint ki kell dolgozni az év végéig. Turisztikai vonalon vannak már előre tervezett kiemelt projektek az egész országban, amelyekre mintegy 50 milliárd forint lesz majd. Itt számos projektet említenek. A gyulai Harruckern–Wenckheim–Almássy-kastélyban például kis híján 2 milliárdból valósulhat meg az élményturisztikai látogatóközpont, Békéscsabán látogató- és fesztiválközpont készülne (kicsit több mint egymilliárdért), és a bajai halfőző fesztivál infrastruktúráját is fejlesztenék, plusz ökoturisztikai látogatóközpontot létesítenének (1,6 milliárdért), valamint növelnék a Szegedi Dóm turisztikai vonzerejét (2 milliárdból).
Ezenkívül a 2011–2013-as akciótervben még nem nevesített új fejlesztésekről is döntöttek, szintén 50 milliárd forintnyi értékben. Ezek között szerepel például a Balaton Akvárium tematikus öko-élménycentrum kialakítása Siófokon (3 milliárdért), a debreceni Aquaticum Gyógyfürdő minőségorientált fejlesztése (4,3 milliárdért), és a Tiszavilág Családi vízi kalandpark létrehozása (3,1 milliárdért).
Korrekciók
A Budapest–Cegléd–Lökösháza vasútvonal korszerűsítésénél (2000–2006 között zajlott) viszont támogatási korrekcióra lesz szükség, amit az Európai Bizottság állapított meg. Itt a forrásvesztést próbálják meg most minimalizálni, illetve elkerülni a kifizetések felfüggesztését.
Az uniós szabad forrásoknál gyorsítanák a felhasználást, ennek érdekében például azoknál a projekteknél, ahol az ütemezéshez képest 30 százalékosnál nagyobb az elmaradás, kezdeményeznék a szerződésbontást, és a felszabaduló forrásokat átcsoportosítanák. Egyes pályázati programoknál pedig a forrásbiztosításra, a gyors felhasználásra is tervet kell készíteni. Elsősorban a gyorsan megvalósítható pályázatokat kell támogatni, az újak kiírását pedig mérsékelni.
Az államreform programon belül néhány kiemelt projekt indulna (4,96 milliárdos, 7,38, illetve 0,38 milliárdos kerettel). Kormányzati informatikára például 0,2 milliárd, jogszabályok előkészítése előtti hatásvizsgálatokra 1,2 milliárd, közhiteles címregiszterre majdnem egymilliárd, esélyegyenlőségi mentori hálózatra 0,8 milliárd, a kormányhivatalok szervezetfejlesztésére pedig 2,1 milliárd jutna.
Arról is határoztak, hogy a 2007–2010 közötti sikertelen gazdaságfejlesztési projektek (megszűnt vagy módosult szerződések) miatt besült pénzeket felszabadítják és új projektekhez felhasználják. Ezzel párhuzamosan csaknem háromszor több pénzt (201 milliárd forint) juttatnának a gazdaságfejlesztési keretből 2011–2013-ban a vállalati kutatás-fejlesztésre, mint az előző négy évben. Ebből idén és jövőre 180 milliárdnyira lesz pályázat. A növekedésre képes vállalkozások (elsősorban kkv-k) fejlesztése is hangsúlyos lesz, 2012–2013-ban mintegy 125 milliárd forintot szánnak rá. Az üzleti infrastruktúra fejlesztésére pedig 40 milliárdnyi pályázati pénz lesz.
