Azért kérdőjelezi meg a gazdaságkutató, hogy létrejöhet az IMF-megállapodás, mert úgy látják: a kormány kimondottan nem kíván változtatni gazdaságpolitikáján.
Másrészt nem valószínű szerintük, hogy meglesz az a befektetői bizalom, amely a gazdasági növekedés beindulásához szükséges beruházásokat fellendítené.
A kivitel a Mercedes fellendülő exportja ellenére alig gyorsul, a belföldi keresletben pedig nem várható javulás. A forint nyár folyamán kialakult erőssége is átmenetinek bizonyult – írja legfrissebb elemzésében a GKI.
Nem akarnak változtatni a gazdaságpolitikán
A gazdaságkutató úgy látja, hogy a nyár eleje óta ismét a valós pénzügyi fedezet nélküli költekezés, az államosításra és árbefagyasztásra való hajlam került előtérbe. Amivel az a baj, hogy rövid távú népszerűségi célokat szolgál, miközben egyensúlyi és növekedési szempontból is problematikus.
Nincs jele annak, hogy a kormány változtatni kívánna azon a kudarcos gazdaságpolitikán, amely idén a régióban legalacsonyabb növekedéshez és legmagasabb inflációhoz vezetett. S az államháztartási egyensúlyt – többek között az adósságfinanszírozás kiugróan magas kockázati felára miatt – csak ismétlődő megszorításokkal tudja kézben tartani.
A GKI szerint az idei és különösen a jövő évi hiánycél eléréséhez további kiigazításokra lesz szükség.
Aggasztó
Az elemzés rámutat, hogy a magyar gazdaság első félévi 1 százalékos zsugorodása lényegesen meghaladja az uniós országok 0,2 százalékos átlagát. A régióban pedig Csehország és Szlovénia kivételével a többi országban emelkedett a GDP.
A jövőre nézve aggasztó, hogy a növekedési várakozások jellemzően romlanak Európa-szerte. A kutatóintézet azzal számol, hogy az év egészében 1,5 százalékkal csökken a magyar GDP.
Exportunk
A magyar kivitel az első félévben mindössze 1 százalékkal emelkedett, ezen belül a járműipar exportja ugyan több mint 11 százalékkal nőtt. De a Mercedes beinduló termelése eddig nem tudta ellensúlyozni a többi exportáló termékei iránti többnyire lanyhuló keresletet.
Pozitív képet mutatott az első félévben az élelmiszeripar, amelynek termelése 10 százalékkal bővült. Azonban a GKI felhívja a figyelmet, hogy az idei termés – főleg kukoricából és más őszi betakarítású kultúrákból, ipari növényekből – az aszály miatt sokkal kisebb lesz a múlt évinél.
Kereset, infláció, kamat
A GKI prognózisa szerint a reálkereset az idén – a közfoglalkoztatást figyelmen kívül hagyva 2-2,5 százalékkal csökken, ezen belül a versenyszektorban csak 1,5 százalékkal. Az éves átlagos infláció 2012-ben pedig 5,5 százalék lesz.
Arról, hogy az alapkamatot 25 bázisponttal, 6,75 százalékra csökkentették az intézet úgy vélekedik: az aláássa a Magyar Nemzeti Bank (MNB) iránti bizalmat. Mégpedig azért, mert az EU-ban kiugróan magas és emelkedő magyar infláció, valamint a bizonytalan idei és jövő évi költségvetési helyzet ellenére lépték meg a kamatcsökkentést. Ez a monetáris tanács külső tagjainak növekvő aktivitására utaló lépés erodálhatja az MNB-be vetett bizalmat.
