Döntött a jegybank: bízva a pozitív jövőben lejjebb engedte a hitelek és betétek árát meghatározó jegybanki alapkamatot. Nem sokkal, csak épp negyed százalékkal, tehát 7 százalék helyett mostantól 6,75 százalékért ad kölcsön pénzt a bankoknak. Ám ez a döntés mégis elég volt ahhoz, hogy ismét begyengüljön a forint, amely a bejelentés előtt még viszonylag erős volt, 278 forint már elég volt egy euró megvásárlásához. Pár órával később már 6 forinttal többet kellett fizetni, ami viszonylag jelentős esésnek számít egy napon belül.
Jöhet a 287-es euró?
Tovább gyengült a forint. Az eurót csütörtök délelőtt 284,71 forinton jegyezték a bankközi devizapiacon. Devizapiaci kereskedők ezt még mindig a jegybanki alapkamat csökkentésével és a kedvezőtlen nemzetközi hangulattal magyarázzák. Ezért erősödik a dollár árfolyama, miközben a piacokon eladják a kockázatosabbnak tartott devizákat, így a forintot is. Szakértők nem zárták ki, hogy forint az euróhoz viszonyítva hamarosan eléri a 285, rosszabb esetben akár a 287 forintos szintet is.
Ez a gyengülés is súlyos ezer forintokba kerülhet a devizahiteleseknek, akik már fellélegezhettek egy kicsit, hogy talán – végre – elindul lefelé a törlesztőrészletük összege. Elemzők szerint az IMF-hitelkeretről való megállapodásig ebben nem is nagyon várható érdemi változás, mivel a jegybank már a kamatcsökkentéssel is előre iszik a medve bőrére – vagyis a megállapodásra. Enélkül meg sem engedhetné magának a gazdaság élénkítését célzó lépést.
A devizahitelek költségét az árfolyamgátasok jelentős része persze kevésbé érzékeli majd, ám az államnak és a bankoknak mindenképpen pénzébe kerül – amit végső soron mégiscsak mi fizetünk majd meg az emelt díjak és adók vagy csökkenő szolgáltatások formájában.
Újabb benzinárrekord jöhet
Ám nemcsak ebben hat majd közvetlenül a monetáris politika és a nemzetközi gazdaságdiplomácia szeptemberben a pénztárcánkra, hanem a benzinárakon keresztül is. Ha az iráni feszültségek nem csillapodnak, súlyosan drága marad az autózás. Jelenleg átlagosan 439 forintért adnak egy liter benzint a kutak. Az ár azonban jövő héten újra emelkedhet, részben a forint romló megítélése, részben a nem enyhülő iráni helyzet miatt. Legfeljebb az javíthat az árakon, hogy az olajfaló országok igyekeznek nyomást gyakorolni a kitermelőkre, adjanak több olajat így, hogy már nem kell annyit légkondizniuk a nyár elmúltával.
A benzinen már csak azért sem lehet sokat spórolni, mert akinek az autózás nem munkához kell, már rég leparkolta a járgányát. Legfeljebb csak az olcsóbb benzinkutak és az olcsóbb benzin választásával lehet takarékoskodni. Magyarán a legtöbb családban az lesz: amivel több megy az autóra és a jelzáloghitelre, annyival kevesebb marad másra.
A statisztikusok szerint 2010-ben fejenként körülbelül 30 000 forintot költöttek az emberek a benzinre. Annak az évnek a szeptemberében 342 forint volt a benzin litere. Ugyanannyi autózás ma majdnem 20 ezer forinttal kerül többe fejenként.
Kisütik a pénzt a zsebünkből
Az élelmiszeren is biztosan spórolni kell, hiszen az öt éve példátlan szárazság miatt a növények alig bírtak életben maradni, nemhogy teremni. Ez a gazdáknak vagy 400 milliárd forintnyi kárt okozott, ám az élelmiszervásárlók zsebén jóval nagyobb lyukat üt majd.
A Központi Statisztikai Hivatal (legfrissebb) adatai szerint 2010-ben még havonta és fejenként körülbelül 14 500 forintot fordítottunk élelmiszervásárlásra, tehát háztartásonként átlagosan 38 000 forintot – ezt azonban szeptembertől nagyon nehéz lenne tartani. Pedig azóta már eleve drágult több mint 10 százalékot az élelmiszer.
A pékek már most bejelentették, hogy az alacsony búzahozam miatt 30 százalékkal drágább lesz a liszt, és jó 25-30 százalékkal drágulnak a kenyérfélék. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint kenyérből és péksüteményből fejenként átlagosan 53 kilót fogyasztunk egy évben, tehát fejenként heti egy kilogrammot.
Marad a parizer
Hasonló mennyiséget fogyasztunk húsfélékből is, amelyeknek az árát az elszáradt kukoricatermés dobja majd meg. Tavaly nyárhoz képest a hús már júliusig 8,2 százalékkal drágult, és erre jön még majd rá a 20-25 százalékos emelkedés, amit most lehet várni.
Szeptembertől már csak a kormány vásárol majd kolbászt…
Fotó: Neményi Márton
Ez, tekintve, hogy már évek óta nem annyi húst veszünk, amennyit szeretnénk (a válság előtt évi 4-7 kilóval magasabb volt a magyar népesség húsfogyasztása a 2010-esnél) azt jelenti, hogy a sertés- és a baromfihús csökkentése után most már az eddig kitartóan fejenként évi 6 kiló környéki felvágott fogyasztását is sok családban vissza kell majd fogni. A négyezer forintos szalámi már évek óta csak a gazdagok kiváltsága, de lassan már a parasztkolbász is tiltólistára kerülhet akár az átlagos jövedelmű családokban is.
Nem, piskóta!
A tojás ára már év eleje óta nőtt, s most júliusban 10 forinttal volt drágább darabja, mint tavaly szeptemberben, amikor még „csak” 30 forintba került. Fejenként 148 tojást evett meg átlagosan Magyarországon egy ember 2010-ben, ez azt jelenti, hogy a 10 forintos drágulás már eleve évi majdnem 40 ezer forint pluszkiadást jelenthetett egy átlagos, 2,6 fős háztartásban. És hát a tojást tojó csirkék is jelentős százalékban kukoricát fogyasztanak takarmányként.
És az a szomorú hír, hogy ha a kormány, mint szerdán tárgyaltak róla, úgy dönt, hogy (a központi büdzsé 60 milliárd forintos ráfizetése mellett) 5 százalékra csökkenti a legfontosabb élelmiszerek áfakulcsát, az legfeljebb jövőre léphet életbe. Tehát az őszünk mindenképpen szűkös lesz.
