A miniszterelnök a Vas Népének adott interjút. Mivel pénteken a Nestlé bokrétaünnepségén arról is beszélt, hogy a jó multik mellett olyanok is vannak, amelyeket nem látna szívesen, az újságíró rákérdezett, ezt hogyan is érti.
A jó multik jöhetnek
Orbán Viktor azt válaszolta, hogy azokra tényleg nincs szükség, akik idejönnek és letarolják a piacot, tönkreteszik a magyar kisvállalkozásokat, aztán elmennek. Nyomatékosította: ezekkel a cégekkel nem akarnak együttműködni. Konkrétumokkal azonban nem szolgált.
Az viszont kiderült, hogy mintegy húsz olyan európai, illetve a világpiacra termelő vállalkozással tárgyalnak, amelyek hosszú távra terveznek Magyarországon. Hajlandóak fejleszteni, munkahelyeket teremteni, magyar beszállítókat bevonni, és itteni alapanyagokat felhasználni. Velük stratégiai szövetséget kötnének. Mert ahhoz, hogy Magyarország Európa termelési központja legyen, a nagy nemzetközi tőkecsoportok erejére is szükségünk van – jelentette ki arra a kérdésre, hogy milyen a patrióta gazdaságpolitikát folytató kormány viszonya a multikkal.
Még több közmunkás lesz
Hangsúlyos volt az interjúban a foglalkoztatás kérdése. Orbán Viktor azt mondta, úgy tudja, az emberek sorban állnak a közmunkáért. Ezért vagy sem, de jövőre az idei 205 ezer helyett 300 ezer embernek biztosítanák a lehetőséget. A legfontosabbnak most azt tartja, hogy a Munkahelyvédelmi Akcióterv elinduljon jövőre, mert ez szerinte a magyar gazdaság sikerének kulcskérdése.
Vagyis, hogy a fiatalokat, az 55 év felettieket, a gyermeknevelésből visszatérőket, valamint a tartós munkanélkülieket alkalmazó vállalkozások a mainál jóval kisebb járulékot fizessenek. Illetve hogy a kisvállalkozások adózásán könnyítsenek, és az áfa-visszaigénylést „fair”-ré tegyék. (Megjegyzés: az akciótervben nem az áfa-visszaigényléssel kapcsolatos változtatást ígértek. Hanem azt, hogy az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozásoknak csak a befolyt árbevételre kell majd befizetniük az áfát, a be nem folytakra nem. Ez jelentős könnyítés lehet a beszállítóknak. És a vevőknél az áfalevonást kötnék ezzel párhuzamosan a számla kifizetéséhez.)
Ami a foglalkoztatást illeti, változatlanul az a cél, hogy tíz év alatt egymillió munkahely jöjjön létre, vagyis hogy öt, de inkább öt és fél millió ember dolgozzon – szögezte le Orbán. Arra is kitért, hogy az akcióterv forrásának előteremtéséről vannak még viták (gazdasági szakemberekkel, az ellenzékkel, az IMF-fel). A miniszterelnök azonban szeretné megnyerni ezt a harcot és nyilvánvalóvá tenni, hogy az ország képes végrehajtani a tervet.
Tisztában van vele, hogy a belső fogyasztásra termelő cégek helyzete nem könnyű (az emberek óvatosak, nem vesznek fel hitelt, mert már megégették magukat). Viszont úgy látja, a mezőgazdaságban kedvező változások lehetnek, a 2020-ig tartó Nemzeti Vidékstratégia végrehajtásával. A 300 milliárdos Darányi Ignácz-terv a vidéki munkahelyteremtést (is) megcélozná.
Szó volt még többek között az emberek biztonságérzetéről, amihez a miniszterelnök szerint jócskán hozzájárult, hogy a kormány gátat szabott a rezsiköltségek emelésének, megőrizte a nyugdíjak reálértékét. S azt is megemlítette a közbiztonsággal kapcsolatban: eltűnt az az érzés, hogy a kormány és a rendőrség nem ura a helyzetnek.
A kormányfő a Tranzit – Fesztivál a határon elnevezésű kőszegi közéleti rendezvénysorozat alkalmával nyilatkozott a megyei napilapnak, s érintett helyi témákat is.
