Átvette a francia BNP Paribas gazdag magánszemélyeket kiszolgáló magyar üzletágát az Erste Bank. Ez két szempontból is jelentős esemény: egyrészt jelzi, hogy a bankadó miatt sokat balhézó osztrák bank mégsem vonul ki Magyarországról, másrészt pedig jól mutatja, mekkora háború dúl a bankok körében a gazdag ügyfelekért – akik nincsenek is olyan kevesen, mint gondolnánk.
A BNP Paribas Hungary Wealth Managementnek „mindössze” 400 private banking ügyfele van, ám összesen mintegy 60 milliárd forintjuk van, tehát fejenként (vagy családonként, ha közös számláról van szó) körülbelül 150 millió forint felett rendelkeznek. Az Erste Private Banking ügyfeleinek száma velük együtt 2200-ra nő, s az általuk kezelt vagyon is átlendül a 200 milliárd forintos küszöbön. Az Erste ezzel belép a private banking nagyjai – az OTP, a Raiffeisen, az MKB és a CIB – közé, s 9 százalékról 12 százalékra növeli a leggazdagabb ügyfélkörben piacrészét. Pár éve az ING hasonló üzletágát is megvette, s további felvásárlásokra is nyitott. (A BNP-s átvétel leghamarabb október környékére várható.)
A leggazdagabbak körében máshogy nem is nagyon tudna növekedni az Erste, mivel az ebbe a körbe tartozó ügyfelek 80 százaléka már most is valamely bank ügyfele, s nem vált könnyen. (A BNP-s ügyfelek például átlagosan 7 éve ragaszkodtak a bankárjukhoz.) Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója arra számít, a piacon további felvásárlások és fúziók lehetnek, mert még mindig sok a viszonylag kis szereplő.
A viszonylag gazdagok többen vannak
Ugyanakkor jóval több növekedési lehetőség lehet a „viszonylag gazdagok” körében, amelynek tagjait a bank a private banking leegyszerűsített verziójába, a prémium banki szolgáltatásokba szeretné bevezetni. (Ennél egy bankárra több ügyfél jut, s sztenderdizáltabbak a szolgáltatásaik.) És egyébként ez az a kör, amelynek megszerzésére egyre több bank feni a fogát.
A Citibank tavaly jelentette be, hogy piacvezető pozícióra tör ebben a körben, s nem sokkal később az OTP bankárai is elkezdték telefonon hívni a bank jól kereső ügyfeleit, hogy váltsanak a prémium szolgáltatásra.
A prémium szolgáltatásoknál az a jellemző, hogy egy egyösszegű, 3-10 ezer forintos havidíjjal sok szolgáltatást kap az ügyfél, s ingyen vagy olcsón végezheti a tranzakciókat.
|
Több százezer magyar család gazdag |
|
Talán nem tévedünk nagyot, ha azt gondoljuk, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bármit megadna azért, hogy tudja azt, amit a bankok: hogy a mintegy 3,8 millió magyar háztartás közül melyik az a két-háromszázezer, amelynek olyan magas a családi jövedelme, hogy legalább 300 ezer forintnyi munkabér érkezik a számlára, vagy legalább 10 millió forintnyi likvid vagyona van. A banki piackutatások szerint ma Magyarországon körülbelül 20-30 ezer olyan háztartás van, ahol a családnak 50 millió forintnál nagyobb forgatható vagyona van (itt olyan pénzről van szó, ami nem áll ingatlanban, autóban, ékszerekben vagy más vagyontárgyban, hanem szabadon befektethető.) Ők a privátbanki ügyfelek. Összesen több mint ezermilliárd forintra rúghat a bankoknál nyilvántartott vagyonuk. Emellett körülbelül 2-300 ezer olyan család lehet, amely ennél ugyan szegényebb, ám a mai magyar átlagnál gazdagabb. Ők alkotják a prémium ügyfélkört. Érdekes módon a bankok nem sokkal a hivatalos átlag fölé lőtték be az ügyfélkör határait. A Központi Statisztikai Hivatal 2010-es adatai szerint ma átlagosan körülbelül 2,6 millió forintnyi nettó jövedelem jut egy háztartásra egy évben, ami azt jelenti, hogy a 2,6 fős átlagháztartásban apu és anyu együtt 216 ezer forintot tud hazavinni. A prémium kategóriába kerüléshez több banknál elég annyi, hogy a számlára összesen havi 300 ezer forint jövedelem érkezzen. |
