A tavalyi adatok egyértelműen mutatják, hogy a belföldi élelmiszer-értékesítés csökkent. Ezt az export bővülése is csak egy pontig tudta ellensúlyozni (amit segített a forint gyengülése), de a legtöbb esetben ez sem volt elég arra, hogy a jövedelmezőség javuljon.
Bár a 2011-es üzleti év összevont eredményei még nem állnak rendelkezésre, nagyon valószínűnek tűnik, hogy az ágazat eredménye nem javult az előző évhez képest, vagyis hozzávetőleg 40–50 milliárd forint körül lesz – írja a Világgazdaság.
Az ágazat szereplői, mint megírtuk, nemigen számítanak arra, hogy a magyartermék-rendelet érdemben javítaná a hazai alapanyaggyártás versenyhelyzetét, s nem kizárt, hogy a népszerűsítés miatt még drágábbak lehetnek a magyar élelmiszerek.
Az előállítási költségek jelentősen nőttek, az árak kevésbé
A jövedelmezőség javulását leginkább az alapanyagok folyamatos drágulása gátolta, amely előbb a növényi termékeket, majd – némi átmenettel – az állati eredetű termékeket is érintette. S közben a többi kiadás is nőtt, például az energiaárak, a bér- és a szállítási költségek is. Ezek miatt pedig az előállítási költségek drámai mértékben megemelkedtek. Viszont az átadási és végső fogyasztói árak ennél jóval kisebb mértékben tudtak csak nőni.
Ennek legfőbb oka, hogy az áruházláncok felé – néhány kivételes terméket leszámítva – csak rendkívül kismértékű áremelést lehetett érvényesíteni, vagy azt sem. A kereskedelem hagyományos ellenállásán túl azért is verte vissza egészen a közelmúltig nagyobb erővel a feldolgozók áremelési kísérleteit, mert a fogyasztás nem nőtt. A lakosság alacsony vásárlóereje kikényszerítette az árak szinten tartását, ameddig ez még lehetséges volt – írja a Világgazdaság.
A legutóbbi időkben tapasztalható volt azért az áraknál változás, amit az élelmiszerek inflációja is jelez. A megnövekedett költségeket azonban szinte lehetetlen volt teljes mértékben áthárítani, részben az alacsony lakossági vásárlóerő miatt, részben mert a kereskedelem továbbra sem engedi a magasabb árak „tesztelését”.
Az élelmiszeripar terhei összességében az elmúlt időszakban nem csökkentek. Sőt, egyes kisebb adók – így a környezetvédelmi díj, az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a chipsadó stb. – miatt még nőttek is.
Nőhet a takarmányár
Az sem segített az ágazaton, hogy a foglalkoztatottak túlnyomó része abba a bérezési kategóriába tartozott, akinél bérkompenzációt kellett végrehajtani. A tavalyi év problémái után most az látszik, hogy egy újabb áremelkedési hullám következik a takarmányféleségeknél. Ez pedig egészen biztosan jelentős hatást fejt majd ki az állati termékek előállítóira, így a feldolgozókra is.
Egy, a Világgazdaságnak név nélkül nyilatkozó állattenyésztő a napokban megjegyezte: szinte már pánik van a fizikai piacokon. Ezt jól jelzi, hogy amikor 668 dollárért szeretett volna szóját vásárolni, akkor a visszaigazolás időtartama (két óra alatt) 710 dollárra drágult az áru tonnánkénti ára.
A sertéshizlalóktól, a baromfitenyésztőktől és a tejtermelőktől máris érkeznek olyan jelzések, amelyek azt mutatják: komoly baj lehet. Emiatt a közeljövőben a feldolgozóknál felgyorsulhat az átrendeződés, vagyis egyes élelmiszer-ipari cégek előbb-utóbb elkerülhetetlenül csődöt jelenthetnek.
Mint megírtuk, az ágazat szereplői nemigen számítanak arra, hogy a magyartermék-rendelet érdemben javítaná a hazai alapanyaggyártás versenyhelyzetét, s nem kizárt, hogy a népszerűsítés miatt még drágábbak lehetnek a magyar élelmiszerek.
