A röviden csak magyartermék-rendeletként emlegetett jogszabály három kategóriába sorolja a magyar eredetű élelmiszereket.
Magyar termék
Ez a minősítés vagy bármely más, az élelmiszer magyar származását tartalmazó állítás kizárólag akkor tüntethető fel az árun, ha az magyar alapanyagból, Magyarországon készült. Vagyis a növényi eredetű élelmiszer alapanyagait belföldön termesztették, a vadon termő növényt itthon gyűjtötték, kezelték, csomagolták.
Az állati eredetű élelmiszerekhez felhasznált állatok itt születtek, azokat határokon belül tenyésztették, dolgozták fel, illetve a halakat honi vizekből fogták ki, a vadakat pedig Magyarországon ejtették el.
Hazai termék
Akkor lehet ezt leírni az élelmiszerről, ha összetevőinek legalább 50 százaléka magyar és a feldolgozás minden egyes lépése Magyarországon történt.
Hazai feldolgozású termék
Idetartoznak a Magyarországon feldolgozott, de többségében import eredetű összetevőket tartalmazó élelmiszerek.
Védjegy és logó nem kötelező
A rendelet nem teszi kötelezővé a kategóriák használatát, mindössze a tájékoztató szöveg önkéntes feltüntetésének szabályairól intézkedik. Nem kapcsol hozzá védjegy- vagy logóhasználati kötelezettséget sem.
Ennek megfelelően a Vidékfejlesztési Minisztérium nem tervezi logók vagy tanúsító védjegyek bevezetését, ugyanakkor támogatja a rendeletnek megfelelő civil tanúsító védjegyek használatát.
A minisztérium szerint a fogyasztók egyre gyakrabban keresik a boltokban a magyar termékeket, nő a magyar élelmiszerek iránti igény. Ugyanakkor a vásárlók nehezen igazodnak el a különféle címkék és jelölések között. A rendelet a hazai vásárlók jobb tájékoztatását, a magyar termékek kiemelt pozícióját célozza meg.
Áprilisban még csak a rendelet tervezete volt meg. Brüsszel akkor kifogásolta ezt a fajta csoportosítást.
