Gazdaság

Jelentősen csökkentek a reálbérek

üres-pénztárca (üres pénztárca)
üres-pénztárca (üres pénztárca)

Bár tavalyhoz képest átlagban 1,7 százalékkal emelkedtek a nettó átlagkeresetek, de az 5,3 százalékos infláció miatt a reálbérek 3,6 százalékkal csökkentek. A versenyszférában pedig kevesebb embert foglalkoztattak, mint egy éve.

A nemzetgazdaságban – a legalább 5 fős vállalkozásoknál, a költségvetési intézmé­nyek­­nél és a meg­figyelt nonprofit szer­ve­zeteknél – a bruttó átlag­ke­re­setek 4,4 százalékkal nőttek. A csa­ládi ked­vezmény fi­gye­lem­bevé­te­le nélkül számított nettó átlagkeresetek pedig 1,7 százalékkal ha­ladták meg az előző év azonos időszakit – derül ki a KSH legfrissebb statisztikájából.

A teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 220700 forint, ezen belül a vállal­ko­zá­soknál dolgozóké 231 800 forint, a közszférában alkalmazottaké 208 400 forint volt.  A versenyszférában átalagosan 7,0 százalékkal nőttek a bérek. A költségvetési szerveknél a közfoglalkoztatás súlyának növekedése miatt csökkent a kereset. Hogy mennyivel, az nem derül ki a statisztikából, csak az, hogy ezt nem számítva átlagosan 2,6 százalékos volt a bruttó keresetek emelkedése.

Nettóban

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 142 700 (ezen belül a fizikai foglalkozásúaké 99 500, a szellemi foglalkozásúaké 187 700) forint volt, 1,7 százalékkal magasabb az előző évinél.

Kik kerestek a legtöbbet illetve legkevesebbet?

A legjobban fi­zető gaz­da­sági ág továbbra is a pén­zü­gyi, biztosítási tevékenység volt (464 900 forint), ezt az információ és kommu­ni­ká­ció (413 500 forint), valamint az energiaipar (villamosenergia-, gáz-, gőz­ellátás, légkondici­onálás) követte (397 200 forint).

A leg­keve­sebbet a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (139 600 forint), a humán-egészség­ügyi, szociális ellátás (147 100 forint), illetve a mezőgazdaság, erdő­gaz­dálko­dás, halászat (158 200 forint) ágakban dolgozók kerestek.

A vizsgált időszakban a költségvetési szférában a teljes mun­ka­idősök mintegy 57%-a, átlagosan 10 400 Ft  –  az adó- és járulékváltozások ellen­­tételezésére szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompen­zá­cióban ré­szesült. 2012. januártól a nonprofit szervezetek egy részénél az alkalmazásban állók is része­sül­het­nek kom­­penzációban, így a nonprofit szervezeteknél a teljes munkaidőben dolgozók mintegy 8,5%-a, 10 200 Ft-ot  kapott ezen a cí­men.

Foglalkoztatás

A versenyszféra legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásainál 1 millió 808 ez­er fő volt az alkal­ma­zás­ban állók száma, 29,5 ezer fővel alacsonyabb, mint 2011. január–májusban. A költségvetési szfé­rá­­ban 737 ezren dolgoztak (10,0 ezer fővel többen, mint egy évvel ezelőtt), közülük átlagosan 73 ezren köz­foglalkoztatás keretében.

A közszféra átlagkeresetének szintjét is befolyásoló teljes munkaidős köz­fog­lalkoztatottak létszáma 2012 első öt hónapjában több mint négyszerese volt (átlagosan 58,0 ezer fő) a 2011. év azonos időszakinak.

A meg­figyelt nonprofit szervezeteknél 104 ezer fő állt al­kal­mazásban. Összessé­gé­ben a nemzetgazdaságban – az 5 fő feletti vállalkozásokban, a költségvetési szférában és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – a közfog­lalkoztatottakkal együtt 2649 ezer fő állt alkalmazásban, ami 18,2 ezer fővel alacsonyabb mint az előző év azonos időszaki létszám.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik