A mi korábbi becslésünk szerint 400 milliárdba is kerülhet a kormány munkahelyvédelmi akcióterve. A GKI úgy számolt, beleférhet a tervezett 300 milliárdba. De különösebb hatást szerintük nem fog gyakorolni a program végrehajtása. Például azért sem, mert a 300 milliárdos megtakarítás mindössze a céges költségek fél százalékának megfelelő összeg.
GKI: vajúdtak a hegyek
Dióhéjban a következőket tervezi a kormány a már beterjesztett törvényjavaslatok szerint: 100 ezer forint bruttó bérig a 25 év alattiak, az 55 év felettiek és a képzettséget nem igénylő munkát végzők után fizetendő munkáltatói járulékot a felére csökkentené a jövő évtől. A tartósan munkanélküliek alkalmazásánál pedig az első két évben a munkáltatónak nem kellene fizetniük dolgozóik után, a harmadik évben pedig a jelenlegi fele lesz a munkáltatói teher. A gyesről és a gyedről visszatérők után az első két évben 100 ezer Ft bruttó bérig nem kellene majd járulékot fizetni a munkáltatóknak, a harmadik évben pedig csak a jelenlegi felét.
A 6 millió forint alatti árbevételű mikrovállalkozások tételes adózást választhatnak: főállású kisadózó esetében havi 50 ezer forintot, mellékállásban 25 ezer forintot kellene fizetniük. Más terhet (kivéve az iparűzési adó és az áfa) nem kellene viselniük.
A legfeljebb 25 főt alkalmazó cégek a kisvállalatok adóját (kiva) is választhatnák. Itt az adó alapja a kisvállalat nyereségének és az általa foglalkoztatottak bérköltségének összege lenne, mértéke pedig 16 százalék lesz a terv szerint.
Az 500 ezer euró árbevétel alatti vállalkozások csak akkor lennének kötelesek befizetni az áfát, ha nekik azt már kifizették. A cégeknek pedig tőkehelyzetük megítélésénél nem kellene beszámítaniuk a devizaárfolyamok változásából származó veszteségüket. Egyszerűsödne a házipénztárakra vonatkozó adminisztráció is.
Mindenkinek jó lesz?
A beterjesztett törvényjavaslatok – ahogy már megszokhattuk – nem tartalmaztak költség-haszon becslést. Így a kormány bejelentésére kell hagyatkoznunk, miszerint ez mindenkinek jó lesz – így kommentál a GKI. A kormány szerint tömegesen fogják az új adózási típusokat választani a vállalkozások, s összességében jelentősen bővül a foglalkoztatás. Sőt, már a jövő évi GDP növekedése is gyorsulni fog. A GKI Gazdaságkutató Zrt. a meglévő és elérhető adatok alapján megbecsülte a várható, vállalkozások számára elérhető előnyöket, illetve a várható költségvetési kiadásokat.
Közel 1 millió 200 ezer munkavállalóra vonatkoznak, és 200-210 milliárd Ft-tal mérsékelhetik a munkáltatók terheit. Minél több kedvezményezett munkavállalót foglalkoztatnak a cégek, annál nagyobb a nyereség. Ugyanakkor a jellemző magyar vállalati méret mellett a cégenkénti megtakarítás csekély, így érdemben ettől nem várható foglalkoztatásbővülés.
A tartós munkanélküliekre vonatkozó kedvezmény látványos ugyan, de az eddigi példák (Start kártya, átképzési programok) azt jelzik, hogy nem a bérköltség nagysága az elhelyezkedésük gátja. Másrészt már eddig is léteztek az alkalmi munkára vonatkozó, igen kedvező adózási módszerek (napi 500 Ft-tal kiváltható volt a bérek közterhe).
Új vállalkozói adók
Elvben igen nagy hatás várható a kisadózók tételes adójától. A beépített korlátozások azonban (pl. hogy számláik nem írhatók le költségként, 6 millió forint árbevételig alkalmazható) erősen szűkítik az érdekeltek lehetséges körét. 2009-es adatok szerint az egyéni vállalkozók száma 266 ezer fő volt, az átlagos árbevétel már 3 évvel ezelőtt is meghaladta a 7 millió forintot. Ezen belül a főállásúaké (131 ezer fő) 9, a mellékállásúaké (81 ezer fő) 3, a nyugdíjas vállalkozóké (54 ezer fő) 6 millió forint volt. Az egyéni vállalkozók közül 78 ezer veszteséges tevékenységet folytatott, 25-25 ezer vállalkozó pedig nullás bevallást tett vagy átalányadózó volt már akkor is.
Leginkább a mellékállású vállalkozóknak érheti meg a belépés az új rendszerbe, vélik, mivel átlagos árbevételük nem érte el a 3 millió Ft-ot, s a fizetendő évi 300 ezer forint adó nekik kedvező lehet. A tényleges éves megtakarítás azonban vállalkozónként jellemzően 100 ezer forint alatt marad. Inkább az egyszerűbb adminisztráció lehet vonzó számukra. Nagy valószínűséggel a tényleges megtakarítás ebben a körben 15-20 milliárd Ft lehet.
A kisvállalati adó az akcióterv leghomályosabb pontja. A benyújtott javaslat alapján a tb-járulékot is kiváltja más adók és járulékok mellett. Másrészt a pénzügyi vagyon változásához kötődik az adó, ami elvben azt jelentené, hogy minél veszteségesebb egy cég, annál kevesebb tb-járulékot kell fizetnie (miután a veszteség és a személyi jellegű kifizetések összege után kell 16 százalékos adót fizetni).
Ha ésszerűen azt tételezzük fel, hogy a kiva kiváltja a tb-járulékot, és veszteség esetén nullát kell a személyi költségekhez hozzáadni, úgy a vállalkozók 30-35 milliárd forintot nyerhetnek ezzel (a nyereséges cégek 5, a veszteségesek 28 milliárd forintot). A veszteséges cégek vesztesége 2012-ben várhatóan 500 milliárd Ft felett lesz, így nem várható, hogy létszámbővítést hajtsanak végre.
Az akcióterv fenti intézkedései így 260-270 milliárd Ft könnyítést jelentenek. Mivel a kedvezmények nem vonhatók össze (s nem világos, hogy pl. a kivát és a tb-járulék kedvezményeket együttesen is igénybe lehet-e venni), ezért a tényleges hatás ennél valószínűleg kisebb lesz.
Áfa, házipénztár, tőke
Az áfabefizetések új szabályozása javíthatja a kisebb cégek likviditását, de tekintettel arra, hogy a ki nem fizetett alvállalkozói számla áfatartalmát sem lehet majd elszámolni, ezért érdemben csak mérsékelt hatást fog gyakorolni. Becslésük szerint ez a kamatkiadásokon keresztül 10-15 milliárd forint megtakarítást fog jelenteni a cégek egy szűk csoportja számára.
A tőkehelyzetre és a házipénztárra vonatkozó javaslatok nem teremtenek újabb munkahelyeket, és jelentősebb megtakarításokkal sem járnak. Másrészt rontja a cégek átláthatóságát az, hogy a devizaárfolyam-veszteségeket nem számolják el, így jobbnak látszik ezen cégek tőkehelyzete, mint amilyen az a valóságban – teszik hozzá.
Nem lesz érzékelhető hatása
A teljes akcióterv költségvetési hatása így a tervezett 300 milliárd Ft körül lehet az elemzés szerint, vagyis ennyit takaríthatnak meg a cégek. De mivel a cégeknek évente 63-65 ezer milliárd Ft költségük van, s ebből az akcióterv szerint 0,5 százalék (300 milliárd Ft) takarítható meg, a GKI szerint belátható, hogy különösebb hatást nem fog gyakorolni a javaslat.
Különösen azért nem, mert a vállalkozások jövőre telefonadót, tranzakciós (sárgacsekk-) adót stb. fizetnek, miközben az idei adójóváírás-kivezetés és minimálbér-emelés miatti kompenzáció is csökken. Ezek együttesen 150-200 milliárd forint költségnövekedést okoznak számukra. Közben pedig a fogyasztói keresletet mérsékli a mind több termékre kivetett „chips” adó, a különböző – esetenként az átlagos áremelkedést meghaladó – díjemelések (vízdíj, szennyvízdíj, hulladékkezelési díj, helyenként ingatlanadó), illetve a jövedéki termékek (alkohol, dohányáruk) ugrásszerű áremelkedése.
Összességében tehát az akcióterv úgy rontja számottevően a költségvetés pozícióját, hogy érdemben nem járul hozzá a foglalkoztatás bővítéséhez. Azért nem, mert ahhoz kiszámíthatóságra, jogbiztonságra, beruházásokra és főleg hitelességre lenne szükség. Márpedig a miniszterelnök úr szerint ebben nem lesz változás. Így viszont az akcióterv eredményei csak „egérkék” lesznek – borítékolják.
