A pénzügyi termékajánlatok összehasonlítása három mutatószám segítségével lehetséges – kezdte kérdésünkre Egerszegi Ádám, a TakarékBank Zrt. Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatója. A thmM – a teljes hiteldíj mutató – a kölcsönnel kapcsolatban fizetendő költségeket veszi figyelembe, így többek között a hitel kamatát, valamint az olyan egyszeri és folyamatos díjakat, mint a kezelési költség, a folyósítási díj és a hitelbírálati díj.
Ide tartoznak továbbá az olyan díjak is, mint az értékbecslés vagy a tulajdoni lap beszerzésének költsége, de ha kötelező számlát nyitnunk, vagy biztosítást kötünk egy hitel igénylése kapcsán, azokat a tételeket is e körbe soroljuk. Mivel a bankok egy jogszabályban meghatározott hitelösszegre és futamidőre vonatkozóan kötelesek feltüntetni a THM- mértékét, így könnyebben összehasonlíthatóak az ajánlatok. Persze amennyiben a hitel paraméterei ezen jogszabályi paraméterektől eltérnek, akár jelentősen nagyobb mutató érték is lehetséges. Ezért fontos minden esetben az adott konstrukció kapcsán a THM lehetséges maximális értékéről is érdeklődni. Csak ezen sajátosságok ismeretében tudja az ügyfél ezt a mutatót figyelve tökéletesen összehasonlítani egy adott hitelkonstrukcióra (pl. személyi kölcsön) vonatkozó különböző hitelajánlatokat.
Fontos tudni, hogy a jogszabály eltérő számítási módszert alkalmaz különféle termékekre: személyi kölcsön, jelzáloghitel, hitelkártya, folyószámla hitel, illetve a speciális, megtakarítással, biztosítási konstrukcióval kombinált hitelekre. Javasoljuk ezért a PSZÁF honlap fogyasztóknak szóló menüpontjának megtekintését, melyek ezekben a kérdésekben is segítséget nyújtanak.
Az EBKM, az egységesített betéti kamatláb mutató. Ez az ügyfélnek kifizetendő éves kamatot mutatja. Ez egyrészt tényleges évre (365 napra) számítja a betétek után fizetett kamatot (ami technikai okokból általában 360 napra kerül meghatározásra), másrészt pedig, ha a betéthez kapcsolódóan kell igénybe venni valamilyen szolgáltatatást, amiért a bank jutalékot, díjat számít fel, akkor ezek költsége levonásra kerül a kifizetett kamatból, tehát az EBKM a tényleges hozamot mutatja az összehasonlíthatóság kedvéért. „Jó ha tudjuk, hogy az EBKM-et minden banknak azonos elven kell számolnia. Az ügyfél ezt a mutatót figyelve tudja összehasonlítani a különböző betéti ajánlatokat” – figyelmeztet Egerszegi.
Az EHM (egységes értékpapír hozam mutató) azon értékpapírok esetében, amelyeknél a hozam előre megállapításra került, a hátralévő futamidőre eső hozamot fejezi ki százalékos, a befektetők számára összehasonlítható formában. A mutató a hozamot adott évre lebontva, 365 napos bázison fejezi ki. A hozamösszeg csak a ténylegesen jóváírandó összeget tartalmazza, így ha a kifizetendő hozamot bármilyen jogcímen (pl. jutalék, díj) levonás terheli (kivéve a kamatadó-fizetési kötelezettséget), azt a mutató értéke nem foglalja magában.
Az egyes ajánlatok buktatóival kapcsolatban a TakarékBank szakértője a következőkre hívja fel a figyelmet:
A hitelfelvételt ösztönző reklámok általában nem tartalmazzák az összes, a konstrukció igénylése szempontjából fontos feltételt (pl. kell-e kezest bevonni egy meghatározott összeg igénylésekor, mekkora jövedelemmel kell rendelkezni, van-e a folyamatos munkaviszonyra, bankszámla múltra vonatkozó kikötés stb.) –kezdte a felsorolást Egerszegi. Az imént említett THM- mutató sem ad teljes körű iránymutatást az egyéb egyedi díjak vonatkozásában (pl. előtörlesztés költsége, szerződésmódosítás költsége).
A betéteknél általában nem emelik ki egy-egy akciós ajánlatban, hogy az ajánlat milyen hosszú időszakra érvényes (pl. lehetséges, hogy míg az első kamatperiódusban akciós, utána már standard), vagy csak újonnan elhelyezett pénzre vonatkozik, vagy ha lejár, és el akarná hozni az ügyfél a pénzét, akkor annak milyen költségei vannak. A számlacsomagoknál pedig azt érdemes megnézni, hogy milyen feltételeket kell teljesíteni a kedvezményes díjhoz, és mi van, ha mégsem sikerül eleget tenni azoknak.
A szakértő szerint ugyancsak gyakori, hogy pl. a bankkártya éves díját nem tartalmazza a “0 Ft-os” számlacsomag. Érdemes annak is utánaszámolni, hogy az ügyfél szokásainak megfelelően mennyi lenne a tényleges bankköltség (átutalások díjával, készpénzfelvételi jutalékkal, stb.) például egy hónapos időintervallumban.
Az értékpapíroknál alapvető, hogy ne csak a hozam, hanem a kockázat alapján is döntsön a befektető, és mindig csak a saját kockázatvállalási hajlandóságának megfelelő befektetési lehetőséget válasszon. Soha ne vásároljon olyan befektetési terméket, amelynek tulajdonságait nem teljesen érti, illetve amelynek kockázataival nincs tisztában!
A befektetési termékek nagy részénél külön vételi és eladási oldalról beszélhetünk. Elképzelhető, hogy az ezekhez kapcsolódó jutalékok eltérnek, ami megnehezíti az összehasonlítást. Pl. van olyan hitelintézet, ahol ingyenesen vásárolhatóak a befektetési alapok, azonban az eladás után díjat számítanak fel.
“Ez persze első pillantásra kecsegtetőbb, mint más befektetési szolgáltató hasonló terméke, ahol a vételnél számolnak fel jutalékot, azonban a végeredmény tekintetében már nem biztos, hogy azonos az eredmény” – mondja a TakarékBank Takarékszövetkezeti Üzletág igazgatója, aki hozzáteszi, hogy a befektetési alapoknál például a jutalék mértéke mellett sokkal fontosabb lehet az alap teljesítménye. Hiába olcsó egy alap, ha nincs hozama. A múltbéli hozam azonban nem garancia a jövőre, és ezt mindig szem előtt kell tartani! Ennek megfelelően ne a múltbéli hozam legyen az elsődleges szempont a döntésnél, hanem ismerjük meg az adott alap befektetési politikáját, és ha ez egybeesik a mi elképzeléseinkkel, akkor döntsünk az alapba történő befektetés mellett!
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
