Gazdaság

Kibontjuk Orbán csomagját

számol (számológép, )
számol (számológép, )

Íme a 10 pontos terv részletei: 25 fő foglalkoztatott és 500 milliós árbevétel alatt jön a kisvállalati adó, de lesz néhány szűkítés. Minden szakképzettség nélküli munkakörben foglalkoztatottra jár az adókedvezmény.

A 25 év alatti és az 55 év feletti, valamint a szakképzettséget nem igénylő szakmákban foglalkoztatott minden munkavállalóra bruttó százezer forintig havi 14 500 forint lehet az adókedvezmény a szociális hozzájárulási adóból. A tartósan állást keresők és a kismamák foglalkoztatásánál 2 évig bruttó százezer forintig 27 ezer forint mínusz lehet a szociális hozzájárulási adóból (ez a teljes közteher), a harmadik évtől pedig szintén 14 500 forint. A kedvezmények nem vonhatóak össze a START adókedvezményekkel.

A kismamáknál és a tartós munkanélkülieknél 100 ezer forinttal csökkenthető a szakképzési hozzájárulás alapja is. Részmunkaidőnél a százezer forint időarányos részével lehet számolni. Többes munkaviszony esetén is csak összesen bruttó százezer forintos bérek után vehetik igénybe a cégek a teherkönnyítést.


Fotó: MTI / Kovács Attila

Áfa csak a befolyt pénzekre

A pénzforgalmi áfa-elszámolást azok a vállalkozások választhatják, amelyeknél az éves árbevétel sem a tárgyévet megelőző évben, sem a tárgyévben nem haladja meg az 500 ezer eurónak megfelelő (140-150 millió) forintot. A pénzforgalmi elszámolást választóknak ezt a tényt minden számlájukon fel kell tüntetni. Mégpedig azért, hogy vevőjük lássa,  áfa-levonási joga csak akkor lesz, ha a számlát kifizette. A pénzforgalmi elszámolást január elsejétől lehet választani, egy adóévre előre. Viszont az év közben alakuló vállalkozásoknak év közben is lesz erre lehetőségük.

A cégek árfolyamvesztesége pedig 2014. május 31-ig hagyható figyelmen kívül a mérlegben, és már a 2012-es beszámolónál is biztosított lesz a lehetőség.

A törvényjavaslat szerint eltörölnék a házipénztárakban tartható pénzösszeg felső korlátját is.

Tételes adózás avagy kisadózók

A tételes adózást éves hatmilliós árbevételig lehet választani. Ilyen adózásra térhet át az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, valamint az a kizárólag magánszemély taggal rendelkező közkereseti társaság és betéti társaság, aki ezt a tényt bejelenti az adóhatóságnak. A bejelentést januártól bármikor meg lehet tenni, az új adózás a következő hónaptól él. Akinek két éven belül felfüggesztették az adószámát, az nem választhatja ezt a formát.

Azt is be kell jelenteni az adóhatóságnak, hogy hogy a vállalkozás mely tagjai személyes közreműködők (bt-nél és kkt-nál). Őket is a tételes adózás alá lehet vonni. A vállalkozó és a bejelentett személyesen közreműködő tagok lesznek a „kisadózók”. Viszont a be nem jelentett tag kizárólag munkaviszonyban foglalkoztatható (vagyis nála nem váltódnak ki a tételes adózással a közterhek). Arról is nyilatkozni kell, hogy a kisadózók főállásúak-e. Legalább egy kisadózót be kell jelenteni.

Ha valaki megszünteti a tételes adózását (erre is van év közben lehetőség), akkor 2 évig nem választhatja újra ezt a formát. Figyelem: ha az adóhatóságnál a naptári negyedév utolsó napján 500 ezer forintot meghaladó összegű végrehajtható adótartozása lesz a vállalkozónak, akkor azzal kizárja magát a tételes adózásból.

A tételes adó havi összege a bejelentett főállású kisadózó után 50 ezer forint, főállásúnak nem minősülő kisadózó után pedig havi 25 ezer forint. Havonta kel megfizetni, a tárgyhót követő hó 12-éig. Amennyiben a kisadózó vállalkozás bevétele meghaladja a 6 millió forintot, azt 15 napon belül be kell jelenteni az adóhatóságnak. Ekkor a 6 milliót meghaladó bevételre az adó mértéke 40 százalék, melyet a tételes adótól függetlenül kell megfizetni.

A tételes adó kiváltja a vállalkozói személyi jövedelemadó és vállalkozói osztalékalap utáni adó vagy átalányadó, a társasági adó, a személyi jövedelemadó, járulékok és az egészségügyi hozzájárulás, a szociális hozzájáriulási adó, az egészségügyi hozzájárulás valamint a szakképzési hozzájárulás megállapítását, bevallását és megfizetését is. (Az iparűzési adót nem sorolták ide, vagyis azt feltehetőleg külön kell majd fizetni.) A nem kisadózók, vagyis a vállalkozásban munkaviszonyban foglalkoztatottak adóterhelése alól azonban nem mentesít.

A tételes adó megfizetésével a főállású kisadózó a tb-törvény szerint biztosítottnak számít és valamennyi ellátásra jogosult lesz (jelenleg havi 81 300 forintos alappal). A tételes adón kívül más közterhet nem kell fizetnie. A mellékállású kiadózók viszont nem lesznek biztosítottak.

A vállalkozásnak bevételi nyilvántartást kell vezetnie, s bevételéről a tárgyévet követő év január 20-áig kell nyilatkoznia.

Az alanyi áfa-adómentesség határát ezzel párhuzamosan kiterjesztették 6 millió forintig. (De azt nem írják, hogy a tételes adózóknak ezt kötelező lenne választani. Vagyis kötelező lenne áfamentes számlát kiállítani. Pedig Balogh Ádám adóügyekért felelős helyettes államtitkár korábban azt mondta az MTI-nek, ennél a formánál nem lehet majd áfát elszámolni…)

Kisvállalati adó

Egyéni cég, kkt., bt., kft., szövetkezet és lakásszövetkezet, erdőbirtokossági társulat, végrehajtó, ügyvédi, közjegyzői és szabadalmi ügyvivői iroda, külföldi vállalkozó és belföldi üzletvezetési hellyel rendelkező külföldi személy térhet át a kisvállalati adóra. Ezt a tényt be kell jelenteni az adóhatóságnál, amit legkorábban az adóévet megelőző év december 1-ig lehet megtenni, legkésőbb pedig az adóév december 20-ig.

Feltétel, hogy az adóévet megelőző évben (januártól november végéig) ne haladja meg a foglalkoztatottak száma a 25 főt. Újdonság, hogy árbevételi értékhatárt is húztak: ugyanebben az időszakban nem lehet több mint 500 millió forint. Az utolsó lezárt üzleti évben a mérlegfőösszeg sem haladhatja meg az 500 millió forintot. Kapcsolt vállalkozásoknál a létszámot és a mérlegfőösszeget egybe kell számítani. Vagyis a felszalámizás (cégfeldarabolás) ezek szerint elvileg nem jöhet szóba.

Kizáró ok, ha az adóévet megelőző két évben felfüggesztették a vállalkozás adószámát, és ha 10 millió forintnál nagyobb végrehajtható adótartozása van az állami adóhatóság felé. Az üzleti mérlegforduló napja december 31 kell hogy legyen.

Az adó alapja a realizált pénzügyi vagyon változása (vagyis az, hogy az éves beszámoló szerint mennyivel változott a vállalkozás pénzeszköze a tárgyévben az előző évhez képest) és a személyi jellegű kifizetések korrigált együttes összege. Az adó alapját csökkenti többek között a felvett vagy az adózó által nyújtott hitel vagy kölcsön összege, a tőkekivonás és az osztalék és osztalékelőleg fizetése. Az adó alapját növeli viszont például az olyan 50 ezer forint feletti vásárlás, amelyről megállapítható, hogy „ellentétes az ésszerű gazdálkodás elveivel”, a bírságok, a pótlékok, a behajthatatlannak minősülő követelés átengedése, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás, és olyan elszámolt eszközhiány, amely „megfelelő gondosság mellett” nem merült volna fel.

A kisvállalati adó mértéke 16 százalék. Megfizetése helyettesíti a társasági adó, a szociális hozzájárulási adó, a szakképzési hozzájárulás, és az osztalék után fizetendő eho bevallását és megfizetését. Az iparűzési adónál a vállalkozó dönthet úgy, hogy azt a kisvállalkozói adó 20 százalékkal megnövelt összege után fizeti (ez elvileg kedvezőbb lehet, mintha az árbevétel után fizetne). A kisvállalati adót évente kell megállapítani és az adóévet követő május 31-ig bevallani.

Előleget havonta kell fizetni, aminek alapja a tárgyhónapban foglalkoztatottak számára kifizetett járulékalapot képező jövedelem, s mértéke 19 százalék. Legkésőbb december 20-ig az előleg-kiegészítésről is vallani kell és (100 millió forint alatti előző évi bevétel esetén) ki is kell egészíteni az adóelőleg fizetést.

A csomagról ősszel dönthet a parlament, és jövő évtől léphetnek életbe az új szabályok.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik