A gazdaságban továbbra sem érzékelhető inflációs nyomás, sőt az előrejelzések lefelé mozdultak. Ezt azonban ellensúlyozzák az év eleji áfa- és jövedékiadó-emelések, valamint a Széll Kálmán Terv 2.0-ban szereplő intézkedések. Ezért a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb inflációs jelentésében az idei várakozást 5,3 százalékra csökkentette a márciusban várt 5,6 százalékról – jelentette be keddi tájékoztatóján Simor András.
A jegybank elnöke hozzátette: erre azt esztendőre 0,8 százalékos GDP-visszaesést várnak, ám jövőre már ugyanennyivel bővülhet a gazdaság, mindemellett 3,5 százalékra mérséklődhet a pénzromlás mértéke.
Az MNB ugyan nem látja 100 százalékban biztosítva, hogy elérhető a jövőre kitűzött GDP-arányos 2,2 százalékos hiánycél, de 3 százalék alatti hiányt vár. Ehhez azonban zárolni kell a tartalékokat, és még további intézkedések is szükségesek lehetnek – jegyezte meg Simor, ám azt már nem részletezte, mit ért ez alatt.
A tranzakciós illetéket firtató kérdésre azt mondta: olyan terhelést kell bevezetni, amelynek viszonylag alacsony a szintje és maximuma is van. Felső korlát nélkül ugyanis a közteher jelentős torzulásokat okozhat a gazdaságban, és visszafoghatja a növekedést.
Egyelőre szó sem lehet kamatcsökkentésről
Az MNB vezetője beszámolt arról is, hogy a 7 százalékos alapkamat tartására, és egy 25 bázispontos csökkentésre vonatkozó javaslat került a monetáris tanács elé. A túlnyomó többség a kamattartásra szavazott.
Simor szerint a jelenlegi kockázati felárakon nehéz a gazdaság finanszírozása, ebben csakis egy gyors IMF/EU-megállapodás hozhat változást. Épp ezért üdvözölte, hogy úgy tűnik, a jegybanktörvény már nem akadálya a tárgyalások megkezdésének.
Hozzátette: csak akkor lehet szó az alapkamat mérsékléséről, ha javul az ország kockázati megítélése és megtorpan az infláció.
