E héten várható döntés a telefonadó tervezetéről az MTI értesülése szerint, a helyzetet azonban bonyolítja, hogy a távközlési, a vezetékes és a mobilos szektor sem egységes abban, mi lenne a legjobb megoldás.
Több cég amellett tört lándzsát, hogy előfizető-alapú legyen az adó, míg mások inkább forgalmi-alapút szeretnének. Egy harmadik álláspont szerint mindenki akkor járna jól, ha az adót a havidíjba építenék be.
Egy további kérdés az is, hogyan fizetik majd az adót azok a mobilosok, akik előre fizetett, pre paid kártyával telefonálnak és SMS-eznek, illetve mi történik azokkal a flottásokkal és vállalati ügyfelekkel, akik egy előre meghatározott csoporton belül most ingyen, nulla forintért hívhatják egymást.
Abban viszont egységesnek látszanak a cégek, illetve egyetértenek a kormánnyal, hogy a kisfogyasztókat, így ezen belül például az alapcsomaggal rendelkezőket, a kevésbé tehetőseket és a nyugdíjasok jó részét valamiféle védelemben kell részesíteni.
Mindebből az látszik valószínűnek, hogy akármilyen alapú adót is vezetnek be, azt differenciáltan teszik, s lehet, hogy a vállalatoknak vagy a többet telefonálóknak többet is kell majd fizetniük.
Az álláspontok közelednek abban is, hogy a távközlési cégek nem tudnak ilyen rövid idő alatt nagymértékű informatikai fejlesztéseket végrehajtani ahhoz, hogy percalapú adót fizetessenek meg a felhasználókkal.
Mindenesetre a számítások és a modellek elemzése gőzerővel folyik, hiszen az idő sürget: ahhoz, hogy az új adót a tervek szerint júliustól bevezethessék, hamarosan a parlament elé kell terjesztenie az ezzel kapcsolatos módosító javaslatokat.
A kormány eredeti elképzelése szerint a kezdeményezett hívások minden megkezdett perce után 2 forint adót kell fizetni, hasonlóan minden SMS és MMS után.
Az előzetes számítások szerint a 2 forintos telefonadó az ügyfélkör jelentős része számára kétszámjegyű költségnövekedést eredményezne. Egy ilyen mértékű emelkedés nemcsak a lakossági előfizetők számára lenne hatalmas teher, hanem a magyar vállalatok számára is, hiszen az adó miatt megugró távközlési költség rontaná a vállalatok versenyképességét, s valószínűleg csökkentené a telefonálási kedvet is. Így pedig a távközlési cégek is bevételcsökkenést szenvednének el.
A távközlési adóval az idén 30 milliárd, jövőre körülbelül 52 milliárd forinttal akarja növelni a kormány a költségvetés bevételeit. Ennek alapján éves szinten körülbelül 3,5-4 ezer forint, azaz körülbelül havonta 300 forint jut egy felhasználóra. Magyarországon mintegy 11,5 millió mobilelőfizetést és 2,9 millió vezetékes vonalat tartanak számon.
