Az Audi beruházása egymilliárd euró fölötti értékű, ami Európában is egyedülálló – mondta Becsey Zsolt a Gazdasági Rádiónak. A Mercedes fejlesztése 800 millió euró körüli, az Opelnál is egy új épület jött létre, a beruházás értéke pedig mintegy 550 millió euró. A szlovákok évente félmillió autót szeretnének összeszerelni a három nagy autógyárukban évente. Magyarországon ugyanakkor prémium márkájú autókat gyártanak, ami jóval nagyobb értéket képvisel – hívta fel a figyelmet a miniszterelnök külgazdasági megbízottja. Amikor a három gyár 2013 közepétől gőzerővel elkezd működni, akkor a Suzuki-gyárral együtt meglesz az évi félmilliós autókibocsátás.
Magyarország a munkaerő árával és logisztikai szempontból is versenyelőnyben van – vélekedett. A probléma az, hogy a versenyszférában alkalmazható munkaerő korlátozott, az a kérdés, hogy a nem versenyszférából mennyi munkaerőt lehet beemelni, és miként lehet a foglalkoztatási rátát 65 százalékra emelni.
3 milliárd eurót termeltek az autógyárak
A beruházási ráta jelenleg Magyarországon 17 százalék, vagyis 100 milliárd eurós GDP-nél 17 milliárd euró. Bár Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az Új Széchenyi Terv keretében bejelentette, hogy ezt 24-25 százalékra szeretnék emelni, de a válság azért ebben is „dolgozik” – mondta a külgazdasági megbízott. A három autógyár együttesen mintegy 3 milliárd eurót jelent, vagyis a beruházási rátának majdnem az ötödét teszi ki. A GDP-ben pedig legalább 2-2,5 százalékot fog adni az autóipar.
A miniszterelnöki biztos reagált azokra a kritikákra is, amelyekről korábban Csath Magdolna kutató beszélt a Gazdasági Rádiónak. Csath szerint az a baj, hogy a profit, amelyet termelnek, az autóipari cégeknek a tulajdonában marad. Ráadásul a gyárak hatalmas adókedvezményeket kapnak, így többet vihetnek el, mint amennyit hoznak a konyhára. Azt is problémaként értékelte a kutató, hogy a beszállítók sem magyar cégek, a logisztikát is német vállalatok látják el. A Mercedesnél valóban foglalkoztatnak 3 ezer embert, egy-egy munkavállalóra azonban egyenként 10 millió forint állami támogatás jut, ami a hazai vállalkozásoknál legalább annyi hasznot hajtana, mint a nagy autógyáraknál. Az is káros lehet, ha egyetlen ágazat, nevezetesen az autóipar ekkora dominanciához jut, mert ha az válságba kerül, akkor magával rántja az országot is – állítja a közgazdász.
Becsey Zsolt erre reagálva a bruttó hazai (GDP) és a bruttó nemzeti termék (GNI) viszonyáról elmondta: 2011-ben nemcsak a GDP, hanem a GNI is nőtt, ráadásul a válság idején csökkent a kettő közötti szakadék. 2006-2007-ben a különbség felment 7-8 százalékra, ami mára 5 százalék alá mérséklődött. Magyarországon részben itt tartva a magyar vállalatok profitját, részben visszahozva magyar vállalatok külföldi profitjait (OTP, Mol, Richter) a nemzeti jövedelemben egészen jól állunk – tette hozzá.
„Magyarország termelő centrum akar lenni”
A beruházások esetében az államháztartás szempontjából nem adnak úgy készpénzsegítséget, hogy az 4 éven belül közvetlenül ne térüljön meg a költségvetésnek a beruházás befejezését követően. A munkavállalónként adott közvetlen szubvenció az Audinál 5 millió forint alatt van, ez valamelyest kevesebb, mint a Mercedesnek adott támogatás. Az állam ugyanakkor a kkv-knak is nyújtott 1,5 millió forintos támogatást új dolgozók foglalkoztatására, feltéve, hogy az állást három éven át fenntartották.
Magyarország egy termelő centrum akar lenni az Európai Unión belül, ezért a kormány mindent elkövet, hogy a befektetők gazdasági és adókörnyezete ne romoljon az EU-val és az IMF-fel folytatott tárgyalások miatt sem. A befektetők magyarországi cégeinek versenyképességi mutatója az egyik legjobb érték a nemzetközi befektetéseik körében – állapította meg Becsey Zsolt.
