Minden idők egyik legnagyobb fizikusának szavait Kertai Katalin, a CIB Bank részvény-értékesítési vezetője idézte, amikor az eredményes tőzsdézés titkairól faggattuk. „A pénzügyi piacokon megszámlálhatatlanul sok információ alapján kell döntéseket hozni, meg kell találni a felénk ömlő adattömegből a valóban fontosakat. Ebben a magas intelligencia, az elméleti tudás, a logikai készségek segítenek ugyan, de közel sem elegendőek a sikerhez” – emelte ki a szakember, szemléletes példákkal érzékeltetve állítását.
A valószínűségek és a bizonytalanság világa
Minden idők egyik legnagyobb pénzügyi válságát idézte elő 1998-ban a Long Term Capital Management névre hallgató hedge fund, amelynek tevékenységében több Nobel-díjas közgazdász is aktív szerepet játszott. Ha valakiknek, hát nekik sikerülni kellett volna biztosra menni, de nem így lett. Ugyanebben az évben legsikeresebb időszakát élte egy olyan alap, amely néhány év alatt az egyik legelismertebb, bárki számára elérhető hedge fund lett a világon, és amelyet egy huszonéves osztrák rendőr alapított.
A két történet tanulsága az, hogy nincs biztos recept, a tőzsdén bárki lehet sikeres, de balek is. Ez a pszichológia, intuíció, valószínűségek és a bizonytalanság világa. Senki sem tudja a jövőt megjósolni, senki sem mehet biztosra. A kulcs az, hogy hallgassunk a piac hangjára, és legyünk tekintettel arra, hogy a pénzügyi piacokat elsősorban a (tömeg)pszichológia irányítja – szögezte le Kertai Katalin.
Kockázatért hozam, vagy mégse…
Mindezek alapján arra a kérdésre, hogy a tőzsdézés (s ezen belül is a részvénykereskedelem) kinek ajánlható, a szakember úgy válaszolt, hogy – lévén ez kockázatosabb, mint más befektetési formák – annak érdemes belefognia, aki ezt a rizikót, a magas hozam reményében vállalja. Ha valaki jó döntést hoz, és szerencséje van, akár rövid idő alatt jelentős nyereséghez is juthat. Ha azonban a piaci folyamatok, vagy egy vállalat gazdasági helyzete kedvezőtlen irányba változik, szélsőséges esetben (például a részvényt kibocsátó cég csődje esetén) akár a befektetés teljes értéke is elúszhat.
A rizikó mérsékelhető a befektetés (s ezzel együtt a kockázat) megosztásával (diverzifikálásával), magyarán többféle részvény vásárlásával, de ez sem garantálja, hogy nem fog a pénz, vagy annak egy része elveszni, csupán csökken annak lehetősége – szögezte le a szakember.
A részvény
Egy vállalat részvényének megvásárlásával a kibocsátó (a részvénytársaság) résztulajdonosává válik a részvényes. A tulajdonjog a birtokolt részvényhányad mértékéig szól. A részvényekhez ennek megfelelően különböző jogok kapcsolódnak, amelyek alapesetben (törzsrészvényeknél) a társaság döntéseibe való beleszólásra (szavazati jog), s a megtermelt jövedelemből való részesedésre (osztalékjog) vonatkoznak.
A kockázatok mérlegelése mellett – ahogy egyébként minden befektetési döntés meghozatala előtt – azt kell alaposan átgondolni, hogy mi a befektetés célja, és mennyi időre nélkülözhető az erre szánt összeg. Ezek ismeretében lehet aztán konkrét terméket választani.
Trendek, hírek, fordulatok
Ha valaki már tudja, hogy mely vállalat részvényeit tartja megfelelőnek céljai eléréséhez, érdemes áttekintenie, hogy milyen rövid és hosszú távú növekedési kilátásai vannak a cégnek. Ugyanúgy fontos azonban azon szektor helyzetének ismerete, amelyben a társaság tevékenykedik, s nem mindegy az sem, hogy milyen a hangulat az értékpapírpiacon: a bika (amikor az árak felfelé mozdulnak) vagy (az inkább esést hozó) medve jelenléte a jellemző.
Arra azonban, hogy mely információkra érdemes figyelni, nincs általánosságban érvényes „aranyszabály”. Itt is az hangsúlyozható, hogy annak, aki a tőzsdére viszi a pénzét, tudnia kell, hogy a gazdasági hírek, az iparág, illetve a cég folyamatos nyomon követése, és a trendek figyelése mellett is lehetnek olyan váratlan események, amelyekre nem lehet felkészülni.
A CIB szakembere így azoknak, akiknek még nincs határozott elképzelése arról, hogy milyen részvényt szeretnének, esetlegesen az egyedi részvénybefektetések terén a kellő tapasztalata még hiányzik, de a megtakarítás egy részét a tőzsdén keresztül kívánják befektetni, azt tanácsolja, hogy első lépésként a részvényekbe fektető befektetési alapok közül válasszanak.
Hol, kivel, mennyiért?
A választott termék megismerése mellett nem mindegy persze az sem, hogy milyen közvetítőn keresztül bonyolítja valaki üzleteit. A tőzsdén a szigorú szabályozottság miatt a kereskedésben a befektetők közvetlenül nem vehetnek részt, csak befektetési szolgáltatókon, illetve bankokon keresztül, azaz tőzsdei kereskedési jogot csak ezek az intézmények szerezhetnek, akik tevékenységükért díjat kérnek.
A közvetítői díj meghatározása egyedi, mind mértéke, mind a cserébe elérhető szolgáltatás nagyon eltérő. Ezért Kertai Katalin mindenkinek azt ajánlja, hogy mielőtt kiválasztja, melyik brókercéget vagy bankot bízza meg ügyletei lebonyolításával, döntse el, hogy mely szempontok a legfontosabbak számára. Sokat akar-e kereskedni, van-e szüksége folyamatos tanácsadásra, vagy önállóan meg tudja hozni a megfelelő döntéseket. Ha ezekre a kérdésekre megvannak a válaszok, akkor érdemes szolgáltatót választani.
A paletta ezen a területen is nagyon színes. A megbízási díj lehet fix összegű vagy a részvény árfolyamértékének százalékában meghatározott. Előfordulhat, hogy a különböző típusú megbízások között vannak eltérések, s minimális befektetett összeg meghatározására is sor kerülhet. Eltérés lehet a választható termékekben, és a kapcsolódó szolgáltatásokban is. Van tehát bőven figyelembe veendő szempont. Bárhol születik is meg azonban az ügylet, az mindenütt közös, hogy a tőzsdei tevékenységnél az eladás és vétel után is fizetni kell. A befektetés hozamának becslésekor tehát figyelemmel kell lenni a költségekre is, s ezek alapján érdemes véglegesíteni a célokat.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
