Gazdaság

Magyarországon is mérgezzük a méheket

Magyarországon is forgalmazzák azt a növényvédőszert, amelyet idegméregként hatva a kaptáraik elhagyására készteti a méheket.

Egy népszerű növényvédőszer, amely a kártevőktől védené a zöldség- és gyümölcsféléket, valójában nagyon is sokat árt nekik. Az imidakloprid ugyanis bejut a virágporba és kiirtja a beporzást amúgy végző méheket – derül ki egy, a Science legfrissebb számában megjelent kutatásból.

A francia és brit kutatók a neonikotinoid csoportba tartozó rovarirtó szereket kezdett el vizsgálni, amelyek az 1990-es években terjedtek el világszerte a növényvédelemben. Ezek az anyagok a kártevő rovarok központi idegrendszerére hatnak, ám a most közzétett kísérleti eredmények azt mutatják, hogy eljutnak a virágzó növények nektárjába és virágporába is, így pusztító károkat okozhatnak a méhkolóniákban – idézi a lapot az MTI.

Korábban is feltételezték, hogy a rovarölő szereknek közük lehet a kaptárak elnéptelenedésével járó tünetegyüttes, az úgynevezett kaptárelhagyás (Colony Collaps Disorder, CCD) felbukkanásához, amikor egy-egy méhközösség harmada, fele, sőt akár 90 százaléka is elpusztul.

Most megjelent tanulmányukhoz a francia és a brit kutatók méhcsaládokon tesztelték a feltételezést: a méhek egyik csoportját ilyen típusú rovarirtóknak tették ki, míg másik csoportjuk nem érintkezett az idegméreggel.

A brit kutatók poszméheken vizsgálták az imidakloprid nevű rovarölő szert, amely az említett vegyületcsaládba tartozik. Annyi hatóanyagnak tették ki a rovarokat, amennyivel a szabadban, permetezett szántóföldeken találkoztak volna, majd kihelyezték a kolóniát egy vegyszermentes területre. Hat hét leforgása alatt 8-12 százalékkal csökkent a kolónia mérete a kontrollkolóniához képest, miközben a királynők száma 85 százalékkal lett kevesebb. A királynők hiánya a következő szezonban érezteti igazán a hatását, előfordulhat, hogy a kolónia nem éli túl a telet.

Az Egyesült Államokban 2009-ben 29 százalékkal csökkent a mézelő méhek száma, 2008-ban 36, 2007-ben pedig 32 százalékkal. A rejtélyes méhpusztulás az Egyesült Államokon kívül Európában, Japánban és másutt is a mezőgazdasági termékek jelentős hányadát veszélyezteti.

Magyar képviselő a méhekért

A jelenség nálunk is érzékelhető. Tavaly novemberben az európai parlament elé vitte a méhek egészségének kérdését Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő, akinek jelentését meg is szavazták. Eszerint külön ki kell emelni a méhek védelme érdekében a növényvédő szerek nem megfelelő, illetve túlzott alkalmazását. Ahol van rá lehetőség, a kevésbé toxikus, könnyebben lebomló hatóanyagokkal kell felváltani a különösen kockázatos összetevőket, így a neonikotinoid hatóanyagokat, amelyek jelenleg a legtöbb kárt okozzák.

Tabajdi sajnálatára egyébként nem kapott többséget javaslata, miszerint nevezzék meg a méhekre leginkább veszélyes növényvédő szereket. „A jövőben folytatom a küzdelmet, hogy neonikotinoidot (klothianidin, thiakloprid, imidakloprid, thiamethoxam), fenilpirazolt (Fipronil) és piretroidot, valamint a Chlorpyrifos vagy Dimethoat hatóanyagokat tartalmazó szereket kevésbé káros anyagokkal helyettesítsék” – hangoztatta Tabajdi.

Zsebbe vágó kérdés a vegyiparban

A kutatási eredmény, amely az egyik legrangosabb tudományos lapban jelent meg, alighanem csapás az idegmérget pozitív üzenetekkel forgalmazó cégeknek. A német gyógyszer- és vegyipari óriás, a Bayer, például ezzel reklámozza imidaklopridot tartalmazó szerét, a Confidort 200-at:

„A Confidor a világ elsőszámú rovarölő szere. Sikerét az imidakloprid hatóanyag egyedülálló hatékonyságának köszönheti. Felszívódása a növényekbe gyors, de bomlása ugyanitt már nagyon lassú. Ez az a tulajdonság, amely rendkívül hosszú hatástartalmat biztosít a készítménynek. Szintén kedvező, hogy csúcsirányú szállítódással is rendelkezik a hatóanyag és így valamennyi újonnan képződött zöld növényi részbe, eljut.”

A cég a termék oldalán sehol sem említi, hogy nem kéne virágzás ideje előtt vagy alatt ezzel permetezni. Felhívtuk a Bayer CropScience vezérigazgatóját, Michael Landbecket, aki bemutatkozás után – és még a kérdéseink feltevése vagy a téma kijelölése előtt – kijelentette: „Nem érdekel.” (Újbóli hívásunkra már köszönés nélkül letette a telefont.)

Remélhetőleg a fogyasztóinak az érdeke érdekli majd annyira, hogy a kutatási eredmények nyomán legalább a termékleírás megváltozzon. A Bayer Magyarországon 2010-ben 37 milliárd forintos forgalmat bonyolított le, ennek része a növényvédelmi üzletág bevétele is.

Bálint gazda is tudta

Gyümölcsöskertjeink legkedvesebb és leghasznosabb rovarvendégei a háziméhek, írja honlapján a méhek hasznáról írt cikkében a magyar sztárkertész, Bálint gazda.

Gyümölcstermő növényeink ugyanis szinte kivétel nélkül idegen megporzásra szorulnak. A megporzó vad rovarok száma évről évre jelentősen csökken: ennek következtében fokozódik a méhek szerepe a gyümölcsfák megporzásában – magyarázza

Ha valaki egy virágzó cseresznye- vagy meggyfa alatt tartózkodik szélmentes, napos időben, akkor maga is meggyőződhet arról, hogy a virágokat milyen tömegben lepik el a virágport gyűjtő háziméhek. Ezek egyik fáról a másikra repkedve a lábukra és potrohuk szőreire tapadt virágport a bibékre juttatják, megporozzák a virágokat.

A méhek először a kaptárukhoz legközelebb eső fákat keresik fel. Minél távolabb van a gyümölcsöskert a méhestől, viszonylag annál kevesebb dolgozó méh jut el a virágokra. A méhek 2 km-nél nagyobb távolságra nem is repülnek.

Bálint gazda tanácsai a méhek védelméért

A gyümölcsfák növényvédelme sok áldozatot szed a méhek társadalmából. A növényvédelemhez és a méhekhez nem sokat értő emberek sokszor indokolatlanul és oktalanul okozzák a méhek tizezreinek pusztulását. Pedig csak néhány alapvető permetezési szabályt kellene figyelembe venni és megtartani! Ezeket a következőkben foglalhatjuk össze.

1. Virágzás idején csak szükség esetén permetezzünk gyümölcsösben!

2. Virágzó gyümölcsfát rovarölő szerrel soha ne permetezzünk!

3. Permetezési szándékunkat jelentsük be a községi tanácsnál, ahol azt a méhészekkel közlik, hogy a szükséges óvó intézkedéseket megtehessék.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik