Még nem ismerjük a végleges szövegét az árfolyamgátról szóló jogszabálynak, ugyanis volt néhány módosító az eredeti tervezethez. Ám mindenképpen azt javasoljuk a hitelkárosultaknak, ha lehetőségük van rá, használják ki az árfolyamgátat – mondta az FN24-nek a Banki és Végrehajtási Károsultak Fogyasztóvédelmi Egyesületének főtitkára. Kovács László körültekintésre és spórolásra intett: mindenki lépjen be egy lakáskasszába vagy másképp tegyen félre pénzt. Az öt év lejárta után ugyanis kellemetlen meglepetés érheti az árfolyamgáttal élőket, nőhet a törlesztőrészlet, és akkor kell a megtakarítás.
A főtitkár felhívta a figyelmet egy olyan esetleges veszélyre is, ami miatt az árfolyamgát időszaka alatt is emelkedhetnek a törlesztőrészletek: bár a bankoknak kötött árfolyamon kell számolniuk a gát alatt, a kamatok emelésére joguk van. Így előfordulhat, hogy az adósnak az árfolyamgát dacára is több pénzt kell fizetnie. Sőt, még az árfolyamgát adta kedvezményt is elveszítheti, ha a bank a befagyasztott árfolyam miatt elszenvedett veszteséget átháríthatja az ügyfélre.
Jelképes az összeg
Mint arról már az FN24 beszámolt: azok a rossz adósok, akik eladják az ingatlanjukat a Nemzeti Eszközkezelőnek (NE), a lakás vagy ház forgalmi értékének 1,5 százalékát fizetik majd bérleti díjként évente. Ezt az összeget a főtitkár rendkívül jelképesnek tartja, ám szerinte rossz célcsoportot jelölt ki a kormány, hiszen például a szociális segélyből élőknek a jövőben esélyük sem lesz arra, hogy visszavásárolják otthonukat, így a közepes jövedelműeket kellett volna megcélozni az ajánlattal.
Szerinte egy bérlakásprogram lett volna a megoldás, azzal sokkal több ember kerülhette volna el, hogy az utcára kerüljön. Az ócsai lakópark építését is bírálta, úgy gondolja, az arra fordított összegből nemcsak a tervezett 400-500 bajba jutott család, hanem akár tízszer annyi embernek a lakhatása is megoldható lenne.
Amit nem vettek figyelembe
Az egyesület ötleteit szinte minden adósmentő csomagban felhasználták, ám vannak olyan javaslataik is, amelyeket nem vettek figyelembe a döntéshozók. Ilyen például az a kérésük, hogy a kihasználatlanul, üresen álló állami tulajdonú ingatlanokban alakítsanak ki átmeneti szállásokat azoknak, akiknek a végrehajtó elárverezte a lakását.
Hamarosan 5050 család kerülhet az utcára. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint ennyi kilakoltatás indul. Ha minden megyében 10-20 lakást felajánlanának azoknak az embereknek, akik máshová nem tudnak menni, az semmibe nem kerülne az államnak. Az önkormányzat a legtöbbször csak nagyon méltánytalan körülményeket tud biztosítani számukra – tette hozzá Kovács László.
Elúszik a fél fizetésük
Sok esetben a bankok nem vizsgálták a jövedelmi viszonyokat, kizárólag az ingatlan értéke alapján adtak hitelt. Ennek az lett az eredménye, hogy egy 10 milliós lakáson akár már 48 milliós tartozás is lehet – mondta Kovács László. A bedőlt hitelek szinte 100 százalékánál meghaladta a lakás teljes értékét a tartozás.
A főtitkár szerint az emberek nagy része saját maga tehet a kialakult helyzetről, ám azzal nem ért egyet, hogy az adósokat a végrehajtáskor aránytalanul magas összegekkel terhelik. A törvényben az áll, hogy a jövedelem 33, de indokolt esetben akár 50 százalékát is levonhatják. Ezt a gyakorlatban úgy néz ki, hogy automatikusan a bér felét vonják el az adóstól. A végrehajtás szükséges rossz, de egyedi eljárást, elbírálást, alkalmazkodást az élethelyzethez magában foglalhatna – tette hozzá. Kovács László szerint módosítani kellene a törvényt.
