A megtakarítások biztonságát számos intézmény garantálja: szabályok, amelyek a megfelelő működés feltételeit szavatolják, alapok, amelyek a piaci szereplők kockázatai ellen védenek, garanciák, amelyek a piaci folyamatok kedvezőtlen hatásait mérsékelhetik. A döntés felelőssége azonban a legjobban szabályozott rendszerben is a befektetőnél marad.
A megtakarításoknak többféle formája lehet: egyebek mellett hagyományos bankbetét, vagy értékpapír, illetve egyéb tőkepiaci termék. A betétnél elsődlegesen a tőke megőrzését szavatolja az intézményrendszer. Az igen sokféle tőkepiaci terméknél azonban némiképp más a helyzet. Ez utóbbiakhoz ugyanis tipikusan kapcsolódnak bizonyos szintű kockázatok, amelyek a befektetés jellegétől függően nagyon eltérőek lehetnek. A védelmi intézmények tőkepiaci termékeknél tehát nem az egyes termékek kockázatait biztosítják, hanem a befektetési szolgáltatást végző szervezet működésének esetleges hiányosságaiból, szabálytalanságából eredő rizikót. Ha tehát valaki ilyen módozatot választ, meg kell, hogy ismerje a lehetséges kockázatokat. Mindezzel együtt e termékek mögött is lehetnek különböző fizetési ígérvények (egy kötvény megvásárlása esetén például a kötvény kibocsátója vállal garanciát az összeg visszafizetésére) – hangsúlyozta Szimeonov Angel, a Budapest Bank lakossági megtakarításokért felelős vezetője, de nézzük mindezt a konkrét intézményeket, szabályokat is részletezve.
Betétvédelem
Betétet csak hitelintézet fogadhat el; ilyenek a bankok, takarékszövetkezetek, lakás-takarékpénztárak és hitelszövetkezetek. A bankrendszer egészének érdeke, hogy a betétesek pénze biztonságban legyen. A hazai hitelintézetek fizetőképessége mögött a pénzügyi biztonsági háló intézményi szereplői és védelme állnak, amelyeket a következők alkotnak:
- az adott hitelintézet prudens, azaz a külső és belső szabályoknak egyaránt megfelelő működése, szavatoló tőkéje és fizetőképessége,
- az adott hitelintézet anyavállalata,
- a bankbetéteket védő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA).
- a Magyar Nemzeti Bank, mint a bankok bankja, amely megfelelő eszközökkel rendelkezik az esetlegesen kialakuló krízis kezelésére és továbbterjedésének megakadályozására,
Országos Betétbiztosítási Alap
Az OBA akkor lép be a rendszerbe, ha valamelyik hitelintézet nem tud eleget tenni a betétesekkel szembeni kötelezettségének: csődbe megy, esetlegesen fel kell számolni. Az intézmény feladata a betétek védelme érdekében szükség esetén megelőző intézkedések meghozatala, probléma esetén a kártalanítás, valamint a betétesek tájékoztatása.
Az OBA bevétele a tagok befizetéséből származik, minden hitelintézet köteles belépni, tagjává válni. Az OBA a kártalanításra jogosult személy részére a befagyott betét tőke- és kamatösszegét személyenként és hitelintézetenként összevontan a jogszabályban meghatározott összeghatárig fizeti ki kártalanításként, amelynek jelenlegi mértéke 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg. (Az OBA a 100 ezer eurót a kártalanítás napját megelőző napon érvényes MNB devizaárfolyamon átszámítja forintra, és a betét után az így kapott forint összegig fizet kártalanítást, például 290 Ft/EUR árfolyam esetén a kártalanítás maximális összege 29 millió forint.)
Az OBA nemcsak a lekötött betéteket, hanem a folyószámlán lévő pénzt is biztosítja. A 100 ezer eurós korlát pénzintézetenként és személyenként értendő.
Az intézmény honlapja, ahol további aktuális információk is találhatók, innen is elérhető.
Befektetővédelem
Értékpapírokat, egyéb tőkepiaci termékeket jellemzően befektetési szolgáltatást is nyújtó hitelintézetek, valamint befektetési vállalkozások forgalmaznak. Ezen szolgáltatóknak fel kell mérniük ügyfeleik kockázatvállalási hajlandóságát, és megfelelő információval kell, hogy ellássák őket, többek között a választott értékpapír jellemzőiről. E módozatokhoz ugyanis – ahogy arra már a bevezetőben utaltunk – tipikusan kapcsolódnak bizonyos szintű kockázatok, ám azok az értékpapír jellegétől függően nagyon eltérőek lehetnek.
A befektetési vállalkozások és befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetek kötelezően tagjai a Befektető-védelmi Alapnak (Beva). Annak az intézmények, amelynek a célja azoknak az esetleges károknak a mérséklése, amelyek a befektetőket abból eredően érhetik, ha egy tag, amelynél értékpapírt vagy pénzt helyeztek el, nem képes kiadni a befektetők jogos követelését.
Befektető-védelmi Alap
A Befektető-védelmi Alap tagjai (befektetési szolgáltatók) díjbefizetései és egyéb bevételei felhasználásával korlátozott összegű kártalanítást nyújt a befektetőknek abban az esetben, ha valamely tagja felszámolás alá kerül, és a biztosítás alá tartozó ügyfélköveteléseket fedezet hiányában nem képes kiadni. Fontos tudni, hogy a Beva nem véd a befektetések árfolyamesése, értékvesztése ellen, nem helyettesíti az értékpapírok kockázatainak a befektető általi megismerését és elfogadását, a megfelelő értékpapír kiválasztását – hangsúlyozta a Budapest Bank szakembere.
A kártalanítási feltételek fennállása esetén a Beva – befektetőnként és összevontan – legfeljebb húszezer euró összeghatárig fizet kártalanítást. Az euróban meghatározott összeghatárnak forintra történő átszámítása a felszámolás kezdő időpontjának napján érvényes MNB devizaárfolyamon történik. A kártalanítás mértéke egymillió forint összeghatárig száz százalék, egymillió forint összeghatár felett egymillió forint és az egymillió forint feletti rész kilencven százaléka.
A kártalanítást pénzben kapja meg a befektető. Ha ez értékpapír után jár, annak összegét az értékpapírnak a felszámolás kezdő időpontját megelőző száznyolcvan nap átlagárfolyama alapján számítják ki. Tőzsdei vagy tőzsdén kívüli árfolyam hiányában a kártalanítás alapjául szolgáló árat a Beva igazgatósága állapítja meg, szükség esetén szakértő bevonásával.
Az intézmény honlapja, ahol további aktuális információk is találhatók, innen is elérhető.
Védelem a határokon túl
Az előbbiekben összefoglalt garanciák a magyar jogszabályok keretei között működő magyarországi hitelintézetekre, befektetési szolgáltatókra vonatkoznak – emelte ki Szimeonov Angel. Ahogy arról szó volt: a Beva-garancia nem az egyes értékpapírok, hanem a magyarországi befektetési szolgáltatók kockázatait kezeli, így független a konkrét befektetési instrumentum célországától. Ehhez hasonlóan külföldi betételhelyezésre értelemszerűen nem vonatkozik az OBA védelme – tette hozzá.
Ha valaki külföldi intézménynél helyez el betétet, illetve köt befektetési üzletet az arra a cégre vonatkozó betét és befektetés-védelmi szabályokról tájékozódni kell. Emellett ilyen esetben a szakember szerint fontos még figyelembe venni a banki és egyéb tranzakciós költségeket, a kamatok különbözetét, a devizák vételi/eladási árfolyam különbözetét, az árfolyamok változását, a kamatadó mértékét – hangsúlyozta.
Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu,
www.facebook.com/mindennapipenzugyeink
