Gazdaság

Az életbiztosításokról nagy vonalakban

Bizarr megtakarítási forma az életbiztosítás, akkor járunk nagyon jól vele, ha nagy veszteség ért bennünket. Van azonban egy másik megközelítési módja is, ha megtakarításként tekintünk rá, és - mondjuk - a gyereknek kötjük, hogy a lejáratkor kapott összegből finanszírozni tudja a tanulmányait.

Minden biztosítás feladata általában ugyanaz: egy előre nem látható, jellemzően negatív következményekkel is járó eseményre nyújt anyagi kártérítést.. Az életbiztosítás azonban más.

Sajátos megtakarítás, a befizetéseinkkel ugyanis inkább „előtakarékoskodunk”, mégpedig általában előre láthatólag előbb vagy utóbb bekövetkező eseményekre.

Az életbiztosítási szerződésekben négy szereplőt különböztethetünk meg, bár három ezek közül általában ugyanaz, az ügyfél. A biztosítón kívül a szerződésben szerepel még a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett. A szerződő kezdeményezi és fizeti, a biztosítottra kötik, és a kedvezményezett az, akit a bekövetkezett esemény után megillet a szerződésben foglalt összeg. 

Az életbiztosítások lehetnek kockázati, elérési, illetve ezeket ötvöző vegyes  biztosítások, valamint járadékbiztosítások.
Kockázati vagy haláleseti életbiztosításnál a biztosító akkor fizet, ha a biztosított halála a biztosítási szerződésben meghatározott tartamon belül következik be, ám ha annak lejáratakor a biztosított életben van, akkor a biztosítás kifizetés nélkül szűnik meg.

Az elérési életbiztosítás hosszú távú megtakarítási forma, elsősorban az életpálya későbbi szakaszának finanszírozására alkalmas. Ennél a szerződésnél  a biztosító akkor is fizet, ha a biztosított életben van a lejáratkor. A nyugdíjcélú elérési életbiztosítás lejártakor a biztosító a biztosítási összeget egy összegben vagy járadékban fizeti ki, a gyakorlatban ez nyugdíjkiegészítést jelent.  (Magyarországon ilyen konstrukciót önállóan nem értékesítenek, egyes biztosítások részeként jelenhet meg, ezért inkább elméleti konstrukciónak tekinthetjük.) Létezik vegyes életbiztosítás is, amely a kockázati és az elérési szolgáltatásokat is tartalmazza – a magyar életbiztosítások körülbelül 90 százaléka ilyen jellegű biztosítás. Ez azt jelenti, hogy a biztosító fizet a lejárat végén is, és a biztosított halálakor is.

Készült a Pénziránytű Alapítvány támogatásával.
További információk a témában: www.mindennapipenzugyeink.hu, www.facebook.com/mindennapipenzugyeink

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik