A pénzügyi közvetítői szektor sikerként könyveli el, hogy a végtörlesztésre fordított mintegy 900 milliárd forint mindössze 5 százaléka (vagyis 45 milliárd forint) származott életbiztosításból. Az előzetes prognózisokat legalábbis számottevően alulmúlhatta az az összeg, amelyet megtakarítási célú életbiztosítási szerződései felbontásával szabadított fel végtörlesztés céljára a magyar lakosság – állítja az ING Biztosító.
Mérlegelt a lakosság
A vártnál jóval kisebb összegű szerződésfelbontás a lakosság fokozódó pénzügyi érettségét mutatja – vélekedik Kovács Zsolt, az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója. „Az előjelek már tavaly ősszel észrevehetők voltak: ügyfeleink világosan látták a dilemmát, amit a devizahitel megtakarításból való kiváltása jelent. Világosan látták, hogy egyik oldalról ugyan megszabadulnak egy hiteltehertől, ám ennek a hosszú távú egzisztenciális biztonságuk, hosszú távú megtakarítási céljaik feladása az ára. A jelek szerint kitartottak utóbbiak mellett” – emeli ki az ING Biztosító első embere.
A közvetítő szektor úgy érzi, felelősen viselkedtek
„Az ügynökök, tanácsadók számára nagy volt a kísértés, hogy a megtakarítások átmozgatására ösztökéljék ügyfeleiket, így teremtve a maguk számára üzleti lehetőségeket, ám nem ez történt. A közvetítői szektor felelősen viselkedett, nem kényszerítette bele a lakosságot olyan megoldásokba, amelyek ellenkeztek volna hosszú távú érdekeivel. Az elmúlt években megindult »feltisztulás« a pénzügyi közvetítői piacon tehát meghozta a gyümölcsét” – hangsúlyozza Kovács Zsolt.
A válság 2008-as kirobbanását követően, 2009-2010-ben a szektorban jelentős átalakulás ment végbe, a korábbi „vadkeleti” módszerek a háttérbe szorultak, a gyenge kvalitású pénzügyi tanácsadók jó része „kisöprődött” a rendszerből. Tavaly a biztosítási szektorban tovább erősödött a minőségi, az ügyfélérdeket szem előtt tartó, hosszú távon tervező pénzügyi tanácsadás képviselete.
A folyamatot támogatja a közvetítői szektor szabályozási keretrendszerének európai uniós szintű újragondolása is.„Jó úton haladunk, ám a piacon magától megindult változásokat a hazai szabályozásnak támogatnia, sőt erősítenie kell. A helyzet tehát egyértelmű: szigorításra van szükség. Szigorúbb követelményekre a pénzügyi közvetítőkkel szemben, a hosszú távú ügyfélérdek előtérbe helyezésére, aktívabb szabályozásra” – húzza alá az ING Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Az ördög a részletekben
A közvetítői szektor szabályozási keretrendszerének uniós újragondolása több irány mentén zajlik. A bizottság szigorítási tervei egyrészt a költség- és jutaléktranszparencia növelésére fókuszálnak. Ennek jegyében tiltanák például, hogy független közvetítő a termékgazdáktól bármilyen jutalékot, javadalmazást fogadjon el, illetve független tanácsadás esetén a közvetítőnek a jelenleginél jóval nagyobb számú és differenciáltságú ajánlatot kellene értékelnie.
Szigorítanák a kereszteladást, vagyis ha befektetési szolgáltatáshoz csomagban más termék is csatlakozik, akkor az ügyfelet tájékoztatni kellene arról, hogy az egyes elemeket külön is meg lehet-e vásárolni, és azoknak mennyi lenne a költsége egyenként. Továbbá a jelenleginél szélesebbre húznák azoknak a termékeknek a körét, amelyekre nézve nem hajtható végre tranzakció, ha erre a befektetési szolgáltató nem tartja „alkalmasnak” az ügyfelet.
