Mivel a kölcsönbevevő cégek bérpolitikájára a kölcsönbe adóknak nincs hatásuk, és a kölcsönzött dolgozók bérezését is ehhez kell igazítaniuk, nem tudják garantálni, hogy a foglalkoztatottak nettóban ne vigyenek haza kevesebb pénzt, mint tavaly. Ebből kifolyólag, hacsak nem nyelik le a különbözetet, a munkaerő-kölcsönzők eleshetnek közbeszerzésektől, állami támogatásoktól, sőt a teljes elvárt béremelés terheit enyhítő adókedvezménytől. Ha viszont átvállalják, egy esetleges csődöt kockáztatnak meg, vagy a kölcsönzést teszik drágábbá, ami elbocsátási hullámot indíthat el. Szerintük a probléma a bérkompenzációról szóló jogszabály apró módosításával megoldható. A szövetség már megküldte a javaslatát a szaktárcának, és most várja a választ – ismerteti a napilap.
A munkaerő-kölcsönző cégek 130 ezer embert foglalkoztattak tavaly, ennyi főt kölcsönöztek ki hazai cégekhez. A munkáltatói jogok megoszlanak a kölcsönbe adó és a kölcsönző vállalkozások között, a munkaviszony az előbbivel jön létre, a konkrét foglalkoztatás azonban utóbbihoz kötődik – olvasható a napilapban.
