Üzleti tippek

Rosszul jár, aki cafeteriában kap béremelést

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

újságíró. 2012. 02. 08. 10:00

Bért csak forintban lehet adni. Kivéve, ha elvárt béremelésről van szó, mert akkor a cafeteria-emelés is megengedett. Ezzel azonban több okból sem jár jól a dolgozó.

Korábban a témában:

A Munka törvénykönyve azt mondja, hogy bért csak forintban lehet adni. Az elvárt béremelésről szóló kormányrendelet viszont megengedi, hogy a béremelés negyedét cafeteriában is lehessen adni. Itt ellentmondást éreztünk, ezért utána jártunk, hogyan is van, hogy bért egyrészt csak forintban lehet adni, másrészt béremelést (ami szintén bér) cafeteria-emelésben is.

cafeteria (cafeteria)
Fotó: Kummer János

Csak átmeneti szabály

Nincs ellentmondás a törvény és az elvárt béremelés mikéntjét előíró kormányrendelet között az MSZOSZ bérpolitikai szakértője, Hanti Erzsébet szerint. A kormányrendelet átmeneti helyzetet szabályoz: az adójóváírás megszüntetése és az egészségügyi járulék emelése miatt csökkenő nettó bérek megőrzését célozza.

Nem azt mondja tehát, hogy általában a béremelés egy részét lehetne cafeteriában adni, csak azt, hogy ebben a speciális esetben a béremelés negyede elfogadható cafeteria-emelésben is – magyarázta a szakértő. S ez az átmeneti szabály sem jelenti azt, hogy a minimálbér-emelés vagy a garantált bérminimum emelés egy részét le lehetne tudni cafeteria-emelésben – tette hozzá. Minimálbért és garantált bérminimumot továbbra is csak bér formájában lehet emelni – szögezte le.

Mikor adható cafeteria-emelésben a béremelés?
A elvárt béremelés negyedét csak abban az esetben lehet cafeteria-emelésben teljesíteni, ha a munkáltató (azért, hogy részt vehessen állami és uniós pályázatokon) a kormányrendelet szerint az alacsony keresetű dolgozói legalább kétharmadánál meg kell hogy emelje a bért annyira, hogy az érintettek nettója ne csökkenjen tavalyhoz képest. Viszont amennyiben egy cég állami bérkompenzációt szeretne kapni (vagyis minden 216 805 forint alatti bruttó bérű dolgozónál vállalja az elvárt béremelést, s abból 5 százalékot saját maga áll, a többit pedig (a béremelést és annak munkáltatói terhét) a szociális hozzájárulási adóból levonja), akkor nem számíthatja be a cafeteria-emelést a béremelésbe.

A dolgozó nem jár jól

Viszont ha egy dolgozó már tavaly is a minimálbér felett keresett (mondjuk 120 ezer forint volt a bruttója) és kapott cafeteriát is, akkor az elvárt béremelés teljesítéséhez (kizárólag ha ezt a munkáltató a dolgozók kétharmadánál teljesíti, azzal a céllal, hogy pályázhasson), figyelembe lehet venni a cafeteria-emelést, negyed részben – fejtette ki.

Hanti Erzsébet azonban azt is hozzátette, hogy ha így kap béremelést a dolgozó, az hátrányosan érinti, több szempontból is. Egyrészt, mert a cafeteria bármikor megszüntethető, s akkor marad csak a bére. Másrészt a további béremelést is a béréhez viszonyítva fogja kapni, nem a cafeteriával emelt bér után. Harmadrészt, mivel a cafeteria nem számít be sem a szabadság sem a betegállomány számításakor, így ezeken a jogcímeken is kevesebbet fog kapni, mintha bérben kapta volna a béremelést.

A béralkuknál is előfordul cafeteriás kiegyezés

A munkavállalók alapvetően abban érdekeltek, hogy a bért bérben kapják meg, de abban is érdekeltek, hogy ezen felül legyen cafeteria. A gyakorlatban azonban időnként (részben) béremelés helyett kapnak cafeteriát, amivel persze jól járhatnak (attól függően eltérő mértékben, hogy a cafeteria terheit teljes egészében, részben, vagy egyáltalán nem vállalja át a munkáltató), mert nettóban többet kaphatnak. Ez a pillanatnyi előny.

Azonban ha az előbb ismertetett szempontokat nézzük, akkor a munkavállaló nem jár jól, ha béremelés helyett és nem felett kap cafeteriát. A szakszervezetek is alapvetően azért lobbiznak, hogy a bért bérben kapják meg a dolgozók. A béralkuk során azonban nem ritka, hogy maguk a szakszervezetek is belemennek olyan alkuba, amelynél a béremelés egy része cafeteria-emelésben realizálódik.

Hanti Erzsébet beszámolt arról is, hogy van ellentétes tendencia is: vannak olyan cégek, ahol azért szüntették meg a cafeteriát, hogy abból fedezzék a kötelező minimálbér-emelést, s szerinte az idén számos cég folyamodhat ehhez az eszközhöz.

Szankció nincs, ha nincs elvárt béremelés

Az MSZOSZ bérpolitikai szakértője úgy tudja, kifejezetten az elvárt béremelést ellenőrizni nem fogják, de ha már ellenőrzést kap a cég, akkor ez is része lesz. Ha ilyenkor az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a cég nem hajtotta végre az elvárt béremelést, akkor (ahhoz, hogy megússza a szankciókat) visszamenőlegesen korrigálhat – tette hozzá. Szerinte ez azt is jelenti, hogy bár leírva nincs a kormányrendeletben, nemcsak a pályázatokból zárják ki azokat a cégeket, akik nem emelik meg az alacsony keresetűek bérét annyira, hogy az ne legyen kevesebb, mint tavaly októberben.

Megkérdeztük az adóhivatalt, van-e más szankció. Megerősítették, amit eddig is lehetett tudni. Amennyiben az érintett munkavállalók legalább kétharmadánál nem valósul meg a kormányrendelet szerinti elvárt béremelés, a munkaügyi ellenőrzés elmarasztaló határozatot hoz, de bírságot emiatt nem kell fizetni. Az elmarasztalt vállalatok viszont 2 évig nem indulhatnak közbeszerzési pályázaton és költségvetési támogatásban sem részesülhetnek. Az adóhatóság honlapján (GYIK menüpont alatt) is azt írják, hogy az elvárt béremelést nem kötelező megadni.

A bérkompenzációnál lehet szankció

Azoknál a munkáltatóknál viszont, amelyek állami bérkompenzációt kérnek, van színakció, ha nem teljesül az elvárt béremelés. Az állami bérkompenzációhoz valamennyi folyamatosan foglalkoztatott érintett (bruttó 216 805 bér alatti) munkavállalónál végre kell hajtani az elvárt béremelést. Ennek fejében a cégek az 5 százalék feletti béremelésre és annak munkáltatói közterhére (27 százalék) a szociális hozzájárulási adóból (levonással) adókedvezményt érvényesíthetnek.

Ha egy vállalkozás jogszerűtlenül veszi igénybe az adókedvezményt, azaz úgy csökkenti a szociális hozzájárulási adókötelezettségét, hogy közben az elvárt béremelésnek nem tesz eleget, akkor ezt az adóhatóság szankcionálhatja az általános szabályok szerint (hasonlóan például ahhoz, ha egy magánszemély úgy vesz igénybe – jogtalanul – a családi kedvezményt, hogy gyermekekről vagy más eltartottakról nem gondoskodik).

A jogtalanul igénybe vett adókedvezmény miatt meg nem fizetett adó adóhiánynak minősül. Az általános szabályok szerint adóhiány esetén adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság mértéke – ha e törvény másként nem rendelkezik – az adóhiány 50 százaléka.

Ha gond az 5 százalék

Azok a cégek, amelyek nem tudják teljesíteni a bérkompenzációhoz szükséges 5 százaléknyi béremelési önrészt, az 5-ből 2-3 százaléknyi állami támogatásra pályázhatnak. Hétfői hír, hogy amely munkáltatók kimaradnak a kompenzáció szerinti béremelésből, azoknál az állam egyéni kompenzációt hajt végre, amihez szintén pályázni kell. A köztartozás mindkét pályázatnál kizáró ok, és vállalni kell a munkahelyek megőrzését. A pályázatok még nem jelentek meg, annyit tudni, hogy a támogatásokat két részletben, utólag folyósítják majd.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.